Jövő héten folytatódnak a svéd-finn-török tárgyalások a NATO-csatlakozásról
Recep Tayyip Erdoğan továbbra sem elégedett annyira Svédországgal és Finnországgal, hogy szó nélkül ratifikálják NATO-csatlakozási kérelmüket, de azért a megbeszélések még folytatódnak, derült ki hétfőn.
Március 9-én folytatódnak a tárgyalások Törökország, Svédország és Finnország között a két ország NATO-csatlakozásáról – jelentette be hétfőn ankarai sajtótájékoztatóján Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.
A török diplomácia vezetője világossá tette ugyanakkor, hogy Svédország Ankara szerint egyetlen megfelelő lépést sem tett a török elvárások teljesítése érdekében, s e nélkül a török kormány nem tud rábólintani Svédország NATO-csatlakozására.
A Svédország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások az után akadtak el, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette: Stockholm nem számíthat Ankara támogatására, miután Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista elégette a Korán egy példányát. Emellett Törökország a Svédországban élő emberek, többnyire kurdok kiadását kéri Stockholmtól, akiket terrorizmussal gyanúsítanak.
A vita a törökországi kurdok kérdéséről folyik. Erdoğan ugyanis még a 2022 tavaszi, svéd és finn csatlakozási kérelmet követően, szinte azonnal világossá tette, a török kormányzat támogatásának elnyeréséhez a svédeknek változtatnia kell a török földön aktív, szeparatista gerillaháborút folytató Kurdisztáni Munkáspárthoz (Partiya Karkerên Kurdistanê – PKK), és szíriai szövetségeseikhez kapcsolódó politikáján. A svéd kormány ugyanis évtizedeken át emberi jogi és politikai menedéket nyújtott azoknak a politikusoknak, akiket a török rezsim azért üldözött, mert közük volt az Európai Unióban terrorszervezetként nyilvántartott PKK-hoz.
Rögös út a NATO-ba
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. február 20., 18:56
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Ankarában kijelentette, hogy Washington határozottan támogatja Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását. Szerinte a két ország már elegendő lépést tett a csatlakozás érdekében, de a török külügyminiszter további konkrét lépéseket tart szükségesek.
Külföld
2023. február 27., 07:53
Még mindig nem tudni, miről is akarnak tárgyalni Finnországban és Svédországban a delegáció tagjai. Igaz, sejteni se nagyon lehet, milyen – a két ország NATO-csatlakozását érintő – „vitás kérdésekről” lehet szó.
Itthon
2023. február 23., 17:11
A Fidesz-frakció megosztott a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két érintett országba – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonfüreden, sajtótájékoztatón.
Erdoğan és elődei azonban a terrorista fogalmát a lehető legtágabban értelmezik, így például korábban olyan, Svédországban menedékjogot nyert török, iraki és iráni állampolgárok kiadatását is kérték ezen a címen, akik csupán békés politikai eszközökkel csatlakoztak a kurdok mozgalmához, a fegyveres felkelésben nem vettek részt.
Az időközben, 2022 októberében hatalomra került új, jobbközép svéd kormány már jelezte, hajlandó továbbra is egyeztetni Ankarával, mivel a NATO-csatlakozás elsődleges prioritás Svédország számára, ugyanakkor bizonyos emberi jogi minimumból nem enged, így kurd aktivista kiadatására továbbra sem hajlandó, átadott azonban a török hatóságoknak egy PKK-tagot, akit a törökök korábban elítéltek.
Időközben pedig Erdoğan kormánya is jelezte, esetleg lehet szó arról, hogy a svédek és a finnek ügyét a csatlakozási procedúra ratifikálásában szét is választják, mivel a török kormányzatnak hasonló kifogásai Helsinki politikájával szemben nincsenek.
De nem csupán a törökök, hanem a magyar kormány is vonakodik feltétel nélkül beengedni a két skandináv államot az Észak-atlanti Szövetségbe. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője múlt csütörtökön úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök ugyan támogatást kért a kormánypártoktól a finn és svéd csatlakozásra, a Fideszen belül azonban fenntartások merültek fel ezzel kapcsolatban. Később kiderült, több fideszes is panaszkodott, hogy a svéd és finn kormányok részéről „méltatlan rágalmak” érték Orbán Viktort az utóbbi években, ezeket a különbségeket pedig tisztázni kell a parlamenti ratifikációhoz.
(Kiemelt kép: Recep Tayyip Erdoğan török elnök (j) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) egy sajtótájékoztatón. Fotó: Adem Altan / AFP)
