Tervezzünk száz évre!
Mintha megrendelésre készült volna, noha talán véletlen, hogy a nyugdíjreform parlamenti végszavazásának napján jelent meg a francia statisztikai hivatal (Insee) egyszerre örvendetes és egyúttal figyelmeztető prognózisa: 50 év múlva Franciaországban kétszázezer fölött lesz a százévesnél idősebb állampolgárok száma. Már jelenleg is 15 ezren vannak. A francia férfiak között az eddigi csúcstartó, a 109 éves Philibert Parnasse a hét végén hunyt el a karibi Guadeloupe szigeten. A női életkorrekorder, a 114 éves Eugenie Blanchard viszont nemcsak a francia nők, hanem a világ összes lakójának doyenje.
Az viszont nyilván nem véletlen, hogy a jelenlegi világelső elődje is francia volt, a nanterre-i Jeanne Calment, aki 122 évet élt. 1997-ben halt meg, de hasonló életkort azóta sem ért meg senki a földön.
A szépkorúak arányát tekintve Franciaország régóta Európa aranyérmese, s a százévesek világversenyében is csak Japán előzi meg. Az 1946-74 között született francia baby-boom nemzedék első generációi most lépnek nagyszülői korba, s ha a következő évtizedekben nem történik kedvezőtlen fordulat az életminőség és népszaporulat egyre kedvezőbb trendjében, a „papy-boom“ tagjai közül egyre többeknek juthat osztályrészül az az öröm, hogy születésnapi tortáján 100 gyertyát kell elfújnia.
Az Insee 2060-ra szóló előrejelzése figyelemre méltó, de nem meglepő, a százévesek arányának fokozatos növekedése az 1970-es évek óta nyomon követhető a francia statisztikákban. Elemzők szerint ez a tendencia az életkilátások javulásának eredménye, ami több tényező együttes hatásának tulajdonítható: szerepet játszik benne a kiegyensúlyozott táplálkozás, az orvostudomány fejlődése, a védőoltások, amelyek kiküszöbölik a tömeges járványok kialakulását, s egészében a kiváló színvonalú francia egészségügyi rendszer.
Mindezeknek köszönhetően ma a francia férfiak átlagosan 77,8, míg a nők 84,5 év hosszúságú életre rendezkedhetnek be. Viszont a legjobb életminőségnek örvendő és előnyös genetikai adottságokkal rendelkező, pozitív életvitelű (és pozitív életszemléletű) franciák egy része évtizedekkel hosszabb életre is számíthat. A statisztikai adatok azt is egyértelművé teszik, hogy a matuzsálemi kor kiváltságában a nők látványosan nagyobb arányban részesülnek, mint a férfiak. A száz éven felüli franciák 90 százaléka tartozik a “gyengébbik” nemhez.
Az Insee prognózisa - mint Olivier Chardon, az intézet munkatársa a sajtó érdeklődésére elárulta - arra az optimista szcenárióra épül, hogy Franciaországot a következő fél évszázadban sem háború, sem ismeretlen eredetű járvány nem fogja sújtani, s nem következik be brutális csökkenés a pozitív népesedési rátában sem (amely szintén kiemelkedő európai viszonylatban).
De még egy óvatosabb, előre nem látható, negatív tényezőkkel számoló hipotézisből kiinduló becslés is azt valószínűsíti, hogy 2060-ban legalább 120 ezer százévesnél idősebb polgára lesz Franciaországnak.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a következő ötven évben jelentősen átrendeződik Franciaország kortérképe: míg 2007-ben még csak a lakosság egyötöde (21%) volt 60 éven felüli, 2060-ban már minden harmadik (32%) lakos túl lesz a hatodik X-en.
Ma 15 ezer tagja van a „százévesek klubjának”, ez tizenháromszorosa az 1970-es értéknek, s a legújabb előrejelzés ugyanekkora szorzóval számol a következő öt évtized utáni időszakra. Addigra az előrejelzések szerint 73,6 millió lakosa lesz Franciaországnak, azaz a száz éven felüliek száma a népesség 0,3 százalékát fogja közelíteni.
A témával kapcsolatos korábbi anyagunk:
Válság idején sem csökken a franciák gyermekvállalási kedve
