Terveket készít Lukasenka arra az esetre, ha merényletet követnének el ellene
Átruházná hatalma egy részét, ha valamiért nem tudja ellátni hivatali teendőit.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében jogköreit a nemzetbiztonsági tanácsra ruházza át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit – közölte szombaton a BelTA állami hírügynökség. Ebben az esetben a miniszterelnök vezetné a nemzetbiztonsági tanácsot.
A rendelet tervezetéről Lukasenka még április végén Homel megyei munkalátogatásán beszélt. Akkor azt mondta, hogy összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett ellene.
Lukasenka állítása szerint a szervezők egyik terve az volt, hogy a hatalomátvétel a május 9-i minszki győzelem napi ünnepségek idején lesz, de lemondtak róla. A második változat az elnöki konvoj elleni támadással számolt, amelyhez gránátvetőket is beszereztek, de megvalósítani mindezt szintén nehéz lett volna, mert a gépkocsioszlop gyorsan mozog, és kicsi a találati esély – közölte Lukasenka. A harmadik variáns szerinte az elnök külvárosi rezidenciája elleni támadást vázolt volta. Az államfő úgy vélekedett, hogy 10 millió dollárt (3 milliárd forint) szántak erre a célra, és ebből a mesterlövész egymillió dollárt kapott volna. Lukasenka szerint az összeesküvők a karhatalom támogatására számítottak, és a hadsereg segítségével lezárták volna Minszket.
Hozzátette, hogy a fővárosi áramellátás lekapcsolását is tervbe vették. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel jártak volna az összeesküvők, az „a legszörnyűbb polgárháborúba torkollt volna, amilyet még egy ország sem látott".
Belaruszban a tavaly augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint, a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek.
A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába távozott önszántából vagy hatósági kényszerítésre.
