Rettegek az LMBTQ-közösség tagjai, a tálibok vadászatot indítottak a melegek ellen

Düh és félelem, ez irányítja az LMBTQ tagjainak életét, akik elmondása szerint a tálib hatalomátvétel óta vadásznak rájuk. Hol pincékben bújkálnak, hol a mennyezet fölött, valaki koldul, valaki éhezik, de egy biztos, a félelem minden percben jelen van az életükben. Félelem, hogy vagy őket ölik meg, vagy pedig szeretteiket kínozzák halálra a tálibok. A CNN interjút készített több Afganisztánban élő LGBTQ taggal is, akik elmondták, miken mentek keresztül az utóbbi néhány hónapban. 

Az Afganisztánban tinédzserként felnövő Rabia Balkhi szerencsésnek érezte magát. Annak ellenére, hogy egy olyan országban született, ahol az LMBTQ-embereket régóta diszkriminálják, Balkhi családja elfogadta, hogy leszbikus. Most Balkhi elmondta, hogy ez a ritka elfogadás sodorta veszélybe mindannyiuk életét, mivel az új kabuli tálib vezetés fizikai erőszak és félelem hullámát indította el Afganisztán meleg, leszbikus és transznemű lakossága ellen. Amint a tálibok augusztusban visszafoglalták Kabult, Balkhi és családja bujkálni kezdett. 

(Fotó: Egy burkába öltözött nő alamizsnáért koldul Kabul egyik utcáján 2021. szeptember 26-án. Hoshang Hashimi / AFP)

A CNN által megszólaltatott afganisztáni LMBTQ-emberek elmondták, hogy hallottak olyan híreket, amelyek szerint barátaikat, partnereiket és közösségük tagjait megtámadták és megerőszakolták. Attól tartottak, hogy az új rezsim által felbátorodott iszlám fundamentalisták és önbíráskodó csoportok ugyanezt tehetik velük, vagy még rosszabbat. Balkhi elmondta, hogy egy meleg férfit a szomszédságában megerőszakoltak, miután a tálibok rátaláltak.

Néhány LMBTQ-ember a CNN-nek elmondta, hogy hetek óta pincékben bujkálnak. Néhányan a barátaiknál rejtőzködnek, akik segítenek őrködni vagy ellátmányt hoznak nekik. Mások azt mondták a CNN-nek, hogy egyedül vannak, elszigetelve és kifogyóban az élelmük. De mindannyian azt mondták, úgy érzik, a nemzetközi közösség sorsukra hagyta őket, mivel nem indul több menekítő az országból és a tálibok a nyugati országokkal való kapcsolatok normalizálását szorgalmazzák. Az LMBTQ tagjai segítségért kiáltanak, ugyanis anélkül esélytelen, hogy elmenekülhessenek a tálib harcosok elől, mielőtt felfedezik őket és kénytelenek lesznek szembenézni az új rezsim törvényeivel.

A Reutersnek adott augusztusi interjújában Waheedullah Hashimi, a tálibok egyik legfőbb döntéshozója azt mondta, hogy

az országot a „saría törvényei fogják irányítani, és kész”.

A saría tálib értelmezése szerint a homoszexualitást halállal lehet büntetni. Egyelőre nem világos, hogy a tálibok milyen szigorúan fogják alkalmazni vallási törvényeiket az afgán LMBTQ-polgárokkal szemben. Hivatalos nyilatkozatot még nem tettek, de a német Bild újságnak adott júliusi interjújában egy tálib bíró azt mondta, hogy a homoszexualitásért csak két büntetés jár: megkövezés vagy fal alá szorítás. Egy tálib szóvivő a CNN megkeresésére elmondta, hogy egyelőre nincsenek hivatalos terveik az LMBTQ lakossággal kapcsolatban. „Ha lesz valami, tájékoztatni fogom önöket” – mondta.

Már a tálibok augusztusi hatalomátvétele előtt sem volt könnyű az LMBTQ-emberek élete Afganisztánban. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Afganisztánról szóló 2020-as jelentése szerint az LMBTQ-emberek „diszkriminációval, támadással és nemi erőszakkal”, valamint a hatóságok zaklatásával és letartóztatásával szembesültek. A homoszexualitást széles körben tabunak és illetlennek tekintették” – áll a jelentésben. Az előző kormány alatt az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat illegális volt és akár két év börtönnel is büntethették. Ezeket a törvényeket nem mindig tartották be, de az LMBTQ-emberek így is ki voltak téve a hatóságok zsarolásának és visszaéléseinek – írja egy 2013-ban közzétett brit kormányzati jelentés. A CNN által megszólaltatott afganisztáni LMBTQ-emberek elmondták, hogy a tálib hatalomátvétel előtt rendszeresen szembesültek a diszkriminációval, beleértve a szóbeli bántalmazást és a fizikai erőszakkal való fenyegetést, de legalább volt számukra hely a társadalomban.

Nemat Sadat, az Egyesült Államokban élő LMBTQ afgán író szerint az ország meleg, leszbikus és transznemű polgárai hozzájárultak ahhoz, hogy a tálibok utolsó uralma óta eltelt 20 év alatt virágzott az ország kulturális élete. „A transzneműek uralták a sminkipart és sminkesként dolgoztak ... Voltak koncertek és divatbemutatók, és mindezt az LMBTQ közösség uralta” – mondta. A CNN-nek nyilatkozó LMBTQ-emberek elmondták, hogy bár a hatalomátvétel előtt nagyon kevesen érezték magukat elég kényelmesnek vagy biztonságban ahhoz, hogy nyíltan melegek, leszbikusok vagy transzneműek legyenek, sokan csendben, identitásukhoz hű életet tudtak élni.

Hilal, egy 25 éves meleg férfi elmondta, hogy korábban volt barátja, és még nyíltan is dolgozott az LMBTQ-jogok védelmében Afganisztánban. Hilal szerint, azok közül, aki most bujkálnak, kevesen jósolták meg, milyen gyorsan romlik majd a helyzet Afganisztánban. „Nem tudtuk elképzelni, hogy a kormány ilyen gyorsan összeomlik” – mondta.

Miután a tálibok átvették a hatalmat, Balkhi elmondta, hogy női mivolta miatt véget értek álmai arról, hogy befejezze egyetemi tanulmányait Afganisztánban. Leszbikusként pedig még súlyosabb fenyegetéssel néz szembe. Elmondta azt is, hogy amikor ő és családja megtudta, hogy a tálibok bevonultak a városba, bujkálni kezdtek, elhagyták kabuli otthonukat, és egy új, titkos helyre költöztek, hogy elkerüljék a lebukást. „A táliboknak pontos információik vannak minden itteni családról” – mondta. Balkhi attól tart, hogy családját megtámadhatják vagy megölhetik, mert tudatosan rejteget egy LMBTQ személyt. Nem tud aludni, mert fél, hogy felfedezik és attól tart, hogy ha a tálibok megtalálják, halálra kövezik leszbikus mivolta miatt.

Egy meleg férfi, aki kapcsolatban állt Sadattal, az amerikai LMBTQ-ügyvéddel, elmondta neki, hogy a mennyezeten lévő rejtekhelyéről figyelte, ahogy a tálib harcosok megverik a barátját, aki nem volt hajlandó elárulni a tartózkodási helyét. Hilal, aki korábban az LMBTQ afgánok szószólója volt, elmondta, hogy nem sokkal Kabul eleste után férfiak keresték fel a családja házát, akik őt keresték. „Megfenyegették a bátyámat és azt mondták neki, hogy ha hazatérek, megölnek (azért, mert LMBTQ vagyok)” – mesélte Hilal, aki három hete egy barátja házának pincéjében bujkál. Az egykori egyetemi hallgató elmondta, hogy nincs pénze, kevés élelme és elfogadta, hogy talán soha nem tud visszatérni a családja otthonába.

„LMBTQ emberek vagyunk. Ez nem a mi hibánk. Ez így van megírva a sorsomban, a lelkemben ... Ezen senki sem tud változtatni. Csak annyit tehetnek, hogy megölnek”

– mondta Hilal. Hilal, az LMBTQ-aktivista elmondta, hogy dühös az amerikai kormányra és más nyugati országokra, akik szerinte cserbenhagyták őt és más meleg, leszbikus és transznemű afgánokat. „Újságírókat, nőjogi aktivistákat vagy azokat, akik külföldiekkel dolgoztak, eltávolították... de értünk semmit sem tettek” – mondta. „Minket biztosan meg fognak ölni ... Azt kérjük, hogy azonnal evakuáljanak minket Afganisztánból” – jelentette ki Hilal. 

(Fotó: Emberek sietnek át a pakisztáni határkapun az afganisztáni határról Spin Boldakban 2021. szeptember 25-én. Az átjutási kísérleteiket a tálibok megakadályozták. Fotó: BULENT KILIC / AFP/ TO GO WITH 'Afghanistan-conflict-refugee-migrants', FOCUS by Emmanuel Duparcq and Zain Zaman.)

Több szervezet és aktivista, akikkel a CNN beszélt, keresi a módját annak, hogy az LMBTQ-embereket biztonságosan kivigyék Afganisztánból, de eddig nem találtak biztonságos útvonalat. A Rainbow Railroad egy civil szervezet, amely világszerte segít az LMBTQ embereknek az üldöztetés elől menekülni. Kimahli Powell ügyvezető igazgató elmondta, hogy az LMBTQ-emberek evakuálása Afganisztánból különösen nehéz, mivel gyakran egyedül vannak, bujkálnak, és nem tudnak kapcsolatba lépni egymással. „Sok evakuálás családokat vagy nagy közösségeket érintett és ez az LMBTQ közösségek számára nehezebb volt” – mondta. „Néhányan közülük annyira elkeseredettek, hogy csalások áldozatául esnek, többek között hamis ugandai vízumot ajánlottak fel, ami sokaknak hamis reménnyel kecsegtetett. Néhányan azt mondták a CNN-nek, hogy nem hajlandók felvenni a helyi telefonszámokat, mert attól tartanak, hogy a tálibok a nyomukra bukkantak” – nyilatkozta Powell, majd elmondta, hogy szerinte vannak Afganisztánból kivezető útvonalak az LMBTQ-emberek kimenekítésére, de a Rainbow Railroad most arra összpontosít, hogy elérje a leginkább veszélyeztetett embereket.

Egy 24 éves leszbikus nő a CNN-nek elmondta, hogy hozzáment egy férfi barátjához, hogy biztonságban legyen, amíg el tud menekülni az országból, mások pedig azon vannak, hogy szakállat növesztve férfinak adják ki magukat, ezzel beolvadva a társadalom elfogadott részébe. Hilal elmondta, hogy fogalma sincs, hogyan tudna biztonságosan átlépni egy szárazföldi határt, mert ezzel felfedné a személyazonosságát – és mint korábbi közjogi képviselő, aggódik, hogy felismerik. Azt mondta, nem hiszi, hogy az LMBTQ emberek túlélnék Afganisztánban. „Életet és demokráciát akarok. Emberek vagyunk, úgy akarunk élni, mint a többi ember, de más emberek élhetnek, mi pedig nem” – mondta Hilal, majd hozzátette: „Nem a mi hibánk, hogy LMBTQ emberek vagyunk. Isten ilyennek teremtett minket.”

(Kiemelt kép: Yahya, egy afgán, aki melegnek vallja magát, beszél egy meg nem nevezett helyen készült interjú során 2021. szeptember 28-án. Sok LMBTQ afgán embert kísért a tálibok 1996 és 2001 közötti brutális elnyomó uralma, amikor a meleg férfiakat büntetésből halálra kövezték vagy ledöntött falakkal zúzták össze. A harcosok hivatalosan nem nyilatkoztak a témáról, mióta augusztus 15-én elfoglalták Kabult, de Gul Rahim volt vezető bíró a Bild című német lapnak azt mondta, hogy a halálbüntetés visszatérne. Fotó: AFP/ TO GO WITH 'Afghanistan-Taliban-LGBTQ')