Szorul a hurok
Az osztrák pénzpiaci felügyelet ezentúl gyakrabban ellenőrzi, hogy a bankok betartják-e a pénzmosást tiltó törvényt, amelyet tavaly alaposan megszigorítottak. Az új intézkedések egyike, hogy maguk a pénzintézetek belső ellenőrzési rendszert létesítenek, és külön megbízottat neveznek ki.
Januártól új részleg kezdte meg működését az osztrák pénzügyi felügyeletnél. A feladat egyszerűnek és érthetőnek tűnik: miután Ausztria foggal-körömmel ragaszkodik a banktitok legalább részleges fenntartásához, sokkal nehezebb a harc a pénzmosás ellen. Bár erről nem sok szó esik, a jelek arra mutatnak, hogy a bankoknak nem egyszer fontosabb ügyfeleik jó közérzete, mint az előírások pontos betartása. Ezen próbál most változtatni a pénzpiaci felügyelet, amely nem utolsósorban Ausztria jó hírét védi: az osztrák rendszert sok bírálat érte külföldről.
Az új részleg már csak a rendelkezésére álló több munkatársnak köszönhetően is az idén több ellenőrzést ígér. Ezt elvben megkönnyíti, hogy a bankok saját ellenőrző rendszere elvben jelzi, ha pénzmosás gyanúját észleli, ráadásul a hatékonyságot külön megbízott felügyeli.
Az ellenőrzések számának növelésére szükség is van. Tavaly mindössze tizenegy alkalommal kérték számon a rendelkezések betartását, illetve fésülték át a kiszemelt bankban végrehajtott tranzakciókat. Az idén 25, 2012-ben 35 ellenőrzésre lehet számítani. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra az ügyfelekre, akik problematikusnak tekintett országokkal állnak kapcsolatban. Ilyennek számít Ukrajna, ahol nem érvényesek az Európai Unióban a pénzmosás ellen foganatosított intézkedések.
S hogy a gyakorlatban hogyan is valósul meg a pénzmosdatás? Az illegális ügyletekből származó összegeket addig utalgatják keresztül-kasul a világban különböző bankszámlákra, amíg a pénz eredeti származási helye már nem ismerhető fel. Csak amikor a többnyire kisebbfajta vagyon már nem kelt gyanút, akkor nyúlénak hozzá az elkövetők, hogy például ingatlanba fektessék.
