Nyelvrokonainkat is fenyegeti Putyin legújabb húzása
Szakértők és aktivisták régóta figyelmeztetnek, hogy Moszkva egyre diszkriminatívabb politikája fenyegeti az ország kulturális és nyelvi sokszínűséget.
Vlagyimir Putyin a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett elő, amely kiléptetné Oroszországot a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményből (FCNM). Ez a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű szerződése a kisebbségi csoportok jogainak védelmére.
Oroszországban a hivatalos statisztikák szerint 193 etnikai csoport képviselői élnek, akik legalább 270 nyelvet és dialektust beszélnek – írja a független The Moscow Times nyomán az Euronews. Szakértők és aktivisták már régóta figyelmeztetnek, hogy Oroszország egyre diszkriminatívabb politikája veszélyezteti ezt a hatalmas kulturális és nyelvi sokszínűséget.
A döntés érinti legközelebbi nyelvrokonainkat a hantikat és a manysikat, más finnugor népeket, mint a mordvinok és az udmurtok valamint olyan török népeket mint a baskírok és a csuvasok.
Bár az orosz parlamentnek még jóvá kell hagynia és Putyinnak törvénybe kell iktatnia a javaslatot, az FCNM felmondása újabb lépésnek tűnik az ország egyre nagyobb nemzetközi elszigetelődése felé.
A keretegyezményt a jogvédők azért üdvözölték, mert a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések széles skáláját öleli fel, beleértve a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és az oktatásban, valamint a kisebbségi kultúrák, történelmek, nyelvek és vallások támogatását és védelmét.
Putyin döntése annak következménye, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, miután az ukrajnai invázióra válaszul minden képviseleti jogától megfosztották. Néhány hónappal később korlátozták Oroszország részvételét az FCNM tanácsadó bizottságában is.
(Kiemelt képünk: A finnugor kulturális főváros szimbólikus Veszprémbe és Iszkaszentgyörgyre helyezésének ünnepsége 2016-ban. Fotó: Eikimedia Commons/Észt külügyminisztérium.)