Gázszállítás: Putyin össze-vissza beszél

Putyin most azt állítja, nem rajta múlik a gázszállítás, nemrég még ennek az ellenkezőjét nyilatkozta. Július vége óta többször figyelmeztetett, hogy elzárja a fűtéshez használt földgázt Európa felé. Összeszedtük, mit és mikor mondott erről az orosz elnök.

2022. szeptember 17., 15:18

Szerző:

„Annyi a lényeg, hogy ha szükségük van gázra, egyszerűen szüntessék meg az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos szankciókat, ami évi 55 milliárd köbméter gázra vonatkozik. Csak nyomják meg a gombot, és minden gáz érkezni fog” – így nyilatkozott szeptember 17-én Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni, szamarkandi csúcstalálkozóján, amikor arról kérdezték, mi a feltétele annak, hogy még idén télen földgázt szállítson Oroszország  az Európai Unió felé.

Putyin részletesebb válaszában most éppen a földgázszállítást végző Északi Áramlat 2-re kivetett szankciókat és „a zöld átállást” okolta a gázszállítások leállításáért, de még szeptember elején is egészen mást mondott minderről a sajtónak mint szombaton.

Április 14, Moszkva

„Még mindig óriási szükségetek van az orosz gázra, de nem kapjátok meg, mivel azt kelet felé fogjuk értékesíteni” - mondta Vlagyimir Putyin ekkor a Reuters tudósítása szerint egy televízión is közvetített orosz kormányülésen, Európának üzenve.

„Ami elképesztő, az az, hogy úgynevezett partnereink a velünk barátságtalan országokból maguk vallják be, hogy orosz energiaforrások nélkül képtelenek létezni, ide tartoznak például földgázforrásaink is.” – fejtegette Putyin, jórészt arra reagálva, hogy az EU bejelentette, megpróbálják energiaforrásaikat elszakítani az orosz függőségtől és további szankciókat vezetnek be Ukrajna orosz megtámadása után Moszkva ellen.

A nyilatkozat alig hagyott kétséget afelől, hogy Oroszország első embere azzal számolt, a földgázszállításokkal politikai nyomást tud gyakorolni az európai országokra, katonai céljai elérése érdekében.

 

Július 20, Teherán

„Az iráni és a török elnökkel folytatott, háromoldalú megbeszélések után Putyin újságíróknak azt lengette be, az Északi Áramlat javítandó turbinájának lefoglalása miatt 60 millió köbméterről akár 30 millió köbméterre is leeshet a vezetéken keresztüli gázszállítás. Noha ezért részben a turbina körül a szankciók miatti kialakult helyzetet tette az orosz elnök felelőssé, az ebből a nyilatkozatából is nyilvánvalóvá vált, hogy maga az orosz állam, az orosz fél tervezi teljes átmenő gázvolumenét csökkenteni.

Putyin akkor ezt világossá téve úgy fogalmazott: belföldi földgázigényük kielégítése miatt a szükséges javítások után sem tudnának megfelelő mennyiséget biztosítani a német fél részére a gázvezetéken keresztül.

Németország kormánya akkor Putyin teheráni szavaira reagálva úgy fogalmazott, Putyin elnök és az orosz kormány „kifogásokat gyárt” arra, miért zárta el kapacitásának jó részét, mintegy az Ukrajna támogatása és az orosz invázió utáni szankciók miatti fenyegetésként, Európa felé.

Szeptember 6, Vlagyivosztok

„Semmit nem fogunk Európába küldeni, amennyiben az ellenkezik a nemzeti érdekeinkkel” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az ország távol-keleti részének legnagyobb városában szeptember 6-án a sajtónak válaszolva.

Az egyértelműség kedvéért hangsúlyozta, ez alatt a kőolaj, földgáz, feketekőszén és fűtőolaj-szállítmányokra is gondol. Mindezzel arra a tervre reagált, amely szerint az EU árstopot vezetne be az Oroszország felől az Európai Unióba behozott energiahordozók vételárára.

A terv után az Északi Áramlaton keresztül küldött maradék vezetékes földgáz jó részét is elzárta orosz oldalról a Gazprom, Putyin pedig itt is aláhúzta, politikai érdekeik mentén, tehát a gazdasági megfontolásokat teljesen figyelmen kívül hagyva tervezik az orosz energiaforrások használatát.

Mindez nem arra utal, hogy az orosz elnök szeptember 17-i nyilatkozata előtt bárhol nyilvános úgy nyilatkozott volna, hogy a földgázszállítás egyedül a nyugati országok jelzésein múlik, és hogy készek feltétel nélkül teljesíteni gázszállítási kötelezettségeiket.

Mi változott?

Az elmúlt héten nyugati források több helyen is közzétették, minden bizonnyal részeredményt értek el Oroszországgal szemben az ellene hozott nyugati szankciós intézkedések. Mint azt mi is megírtuk, a Gazprom orosz állami energiacég nyereségre például 14 hónapos mélypontra csúszott augusztusban.

A jelenség magyarázata az, hogy miközben Oroszország valóban talált új piacot földgázkészleteinek Ázsiában, kénytelen volt azokat a megszokott, európai felvásárlási árhoz képest nyomottan értékesíteni, így a várt haszon elmaradt, a pénzügyi tartalékok pedig kezdenek kimerülni.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a Marsall Rokosszovszkij komphajó zászlófelvonási ünnepségén a Moszkva melletti Novo-Ogarjovo állami rezidencián 2022. március 4-én. fotó: Alexey NIKOLSKY / SPUTNIK / AFP)