Profondo rosso
Róma, Olaszország fővárosa. Miről is híres? Aki Rómában jár bizonyára fölkeres megannyi építészeti műremeket, múzeumot, templomot, szobrot, hidat, és így tovább. Ott van a Colosseum, a Forum Romanum, a Trevi-kút, és persze a Vatikánvárost se hagyjuk ki. Ezeket biztosan sokan ismerik, és látták már, vagy meg szeretnék nézni az összes több római nevezetességgel együtt. Most azonban valami egészen mást szeretnék a figyelmetekbe ajánlani.
Amennyiben filmbarát vagy kedves Olvasó és többek közt kedveled a horror, a fantasy és a sci-fi műfajokat, és ráadásul még Dario Argento munkásságát is ismered, talán még a filmjeit is szereted, akkor van egy hely, ami pontosan Neked való, és látnod kell.
Az olasz horror és giallo (krimi) egyik legnagyobb alakja, Dario Argento 1940. szeptember 07-én született Rómában. Filmes karrierje során rengeteget rendezett - leghíresebb munkái között jegyzik az Üvegtollú madár (1972) és az Inferno (1980) című filmeket, ez utóbbinak Keith Emerson szerezte önmagában hátborzogató zenéjét - produceri teendőket látott el, forgatókönyveket írt, néhány alkalommal még kisebb szerepeket is elvállalt. Jelenleg a Giallo című filmjén dolgozik, mely még idén bemutatásra fog kerülni.
Három utcányira, kb. öt perc sétányira a Lepanto metrómegállótól a Via dei Gracchi 260 alatt található Argento mester boltja és múzeuma, a Profondo rosso (Mély vörös), mely az ugyanezen név alatt futó filmjéről kapta a nevét. Dario egyik angliai útja során járt a Forbidden Planet nevű helyen, mely a horror, fantasy és sci-fi rajongók találkahelye, és ahol mindenféle relikviák, többek közt figurák kaphatók. Ennek mására hozta létre Rómában a Profondo rossot.
Kívülről nem tűnik valami nagy helynek, és miután belépünk se változik a helyzet. A szűk érzetet inkább az kelti, hogy rengeteg a termék, amik közül válogathatunk, a hely viszont kevés. Van amiért föl kell mászni, van amiért szinte már le kell hasalni, és olyan is van, amit a többi dolog alól/mögül kell előbányászni. Ha van időd, mindez nem számít, mert nyugodtan nézelődhetsz. Rajongók vásárolhatnak kedvenc filmhősüket mintázó figurákat mindenféle méretben és kinézetben. Van itt Jason, Freddy, Bőrpofa, Myers, Pinhead, Chucky, és egyéb karakterek, szereplők. Az imént felsorolt gyilkológépeket is ábrázoló maszkok, álarcok. Pólók, könyvek, DVD-k, mindenféle filmes relikviák. Olvasnivalók közt van Argentoval kapcsolatos könyv is, de úgy alapból a filmművészetről is. Amatőr filmesek műtestrészeket is vásárolhatnak, van itt minden a művértől kezdve a műszívig és a levágott lábfejig. Rengeteg dolog, csak pénze legyen az embernek.
Nézelődni lehet, de jobban jártok ha a vásárlást utoljára hagyjátok, már csak azért is, hogy ne kelljen cipekedni a múzeumban. Néhány euróért egy szűk lépcsőn lemehetünk a mélybe, a pincehelyiségbe, ahol választható olasz vagy angol nyelven mesélnek nekünk a hangosbemondókból. A különböző hanghatások és a néhol csak kevés fény miatt még hatásosabb és érdekesebb az egész, mialatt végigjárhatjuk a területet, ahol a különböző kamrákban és üvegvitrinekben megelevenednek Argento egyes filmjeinek emlékezetes jelenetei, karakterei. A Phenomena gyilkos torzszülöttje, a Démonok emlékezetes átváltozós jelenete, amikor a nő átszakítja a mozivásznat az első részben, de van még itt Freddy és Darth Vader is. A szinte életnagyságú kiállított testek mellett még sok-sok filmplakátot, képet és festményt is végigcsodálhatunk.
Állítólag Argento többször is eltölt néhány órát a boltban, ottjártamkor sajnos nem így történt, mindenesetre így is nagyszerű élmény volt, és remélem egyszer újra elmehetek, és újra végignézhetek mindent. Amennyiben Rómában jártok, és egyszer biztosan fogtok, hiszen minden út Rómába vezet, akkor irány a Profondo rosso, mert érdemes körülnéznie minden Dario Argento, és egyébként horror, fantasy és sci-fi fannak.
( Keith Emerson Inferno-zenéje)