Oroszországi rendszerhiba

Panfilova értékelése szerint Oroszországban zsákutcába került a korrupcióellenes harc annak következtében, hogy a megfelelő törvények nem működnek, érvényesítésük „érinthetetlenekbe” ütközik.

Julij Nyisznyevics, a

Transparency Internationaloroszországi szervezetének elnök-helyettese pedig rámutatott, hogy a hatóságok antikorrupciós harca kudarcra van ítélve a civil társadalom részvétele nélkül. „Beszédekkel és jelszavakkal semmire sem megyünk” – hangsúlyozta a TI-vezető, aki utalt arra is, hogy az állami irányítás minőségének romlásával, illetve az életszínvonal csökkenésével nő a korrupciós szint.

Az oroszországi korrupció olyan, mint a gyógyíthatatlan betegség: akármivel kezelik, a páciens állapota csak romlik – kommentálta az eredményt Marija Szelivanova, a

RIA Novosztyi/rian.ruhírügynökség gazdasági megfigyelője. Közismert, hogy éppen a korrupció fékezi az orosz gazdaság fejlődését, gátolja a törvények érvényesítését. Dmitrij Medvegyev elnök „rendszerproblémának” nevezte a korrupciót. A magasrangú hivatalnokokat, duma-képviselőket és családtagjaikat vagyonbevallásra kötelező, a közalkalmazottak számára a háromezer rubelnél drágább ajándékok elfogadását tiltó törvényeket és más szabályozást tartalmazó antikorrupicós csomag elfogadása nem hozott érzékelhető eredményt.

A romlást a Transparency International adatain kívül más mutatók is jelzik: például az évről évre növekvő megvesztegetési összegek. Míg 2008-ban a szokásos átlagösszeg 8 ezer rubel volt, addig 2009-ben megháromszorozódva elérte a 23,1 ezret, 2010-ben pedig a hivatalnokok és ügyintézők zsebébe csúsztatott borítékokba átlagban 30,5 ezer rubel került, ami közelít a 35 ezer rubeles oroszországi hivatalnoki átlagfizetéshez.

A rian.ru gazdasági elemzője felháborítónak tartja a

Szövetségi Vámhivatalelnökének egy tv-interjúban kifejtett véleményét, miszerint a munkatársak alacsony – esetenként 18ezer rubeles - fizetése az oka annak, hogy hivatala egyik vezetője az oroszországi korrupciós listának. A cikkíró a Public.ru társadalmi-gazdasági elemzéseket is végző portál kutatásait idézi, amelyek szerint a megvesztegethetőségi lista tophelyeit tartósan a különböző beosztású állami hivatalnokok foglalják el. Listavezetők a rendőrök, köztük a közlekedésiek, őket követik a tanárok – szakértői adatok szerint megközelítőleg 5,5 milliárd dollárnyi korrupciós pénz forog az oktatásban, annak minden szintjén az óvodától a disszertációt elbíráló tanácsig -, az orvosok és a bírák. A Bírósági Végrehajtók Szövetségi Hivatalasajtóirodájának közlése szerint 2010-ben háromnegyedével nőtt a megvesztegetésen rajtakapott bírósági végrehajtók száma. Ugyanakkor megkétszereződött az adósok pénzének és vagyontárgyainak eltulajdonításával kapcsolatos bűnesetek száma.

Mind eközben a korrupcióellenes harc veszít hatékonyságából – szögezi le a rian.ru gazdasági szakértője, aki állításának igazolására az

Orosz Föderáció Főügyészségeadataira hivatkozik: 2010 első félévében több mint 142 ezer, antikorrupciós törvénykezést sértő esetet derítettek fel, 32 ezerrel kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

A legelterjedtebb korrupciós bűncselekmény továbbra is a megvesztegetés. Oroszországban kozmikus időtávolságok választják el a korrupciós bűncselekmény felderítését a büntetéskiszabásig. A bíróságok leggyakrabban feltételes szabadságvesztést ítélnek meg, ezután következik a pénzbüntetés, és csak a harmadik helyen áll a letöltendő szabadságvesztés. Az ügyek zöménél a megvesztegetési összeg 100-3000 rubel, úgy látszik a „többet érő” esetek szereplőinek telik ügyvédekre és más – adminisztratív – eszközökre, hogy kimaradjanak a bírósági statisztikákból. Pedig régóta közismertek a korrupció elleni valós harc receptjei – állítja a rian.ru szakértője, aki az állami szigort, az ellenőrzés fokozását, a büntetés elkerülhetetlenségét és súlyosbítását sorolja a hatékony harci eszközök közé.

Ajánlat: További írások Oroszországról a

www.oroszline.huoldalain.