Vlagyimir Putyin ügynöklistája – Bármilyen külföldi kapcsolattal rá lehet kerülni
A külföldi ügynöklistákról szóló első törvény már több mint két évvel ezelőtt megszületett: annak értelmében be kell jegyeztetni a külföldi ügynöknek minősülő médiumokat. Hogy mely sajtó- vagy elektronikus termékek minősülnek „inoagentnek”, azt a külügyminisztériummal egyeztetve az igazságügyi minisztérium dönti el. Eddig a listán szerepelt a többi között az Amerika Hangja, az orosz nyelvű Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, a Nasztojascseje Vremja televíziós csatorna, az AzatliqRadiosi (a Szabadság Rádió baskír-tatár nyelvű csatornája), az Idel.Realii közép-oroszországi hírportál. A külföldnek sugárzó Deutsche Welle német közszolgálati rádió összesen hetven ilyen szervezetről tud.
A törvény arra volt válasz, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium megkövetelte az orosz állami televíziós társaság Egyesült Államokban működő televíziós csatornájától, az angol nyelvű RT Americától, hogy jegyeztesse be magát külföldi ügynökként. Ez szerepelt a hivatalos indoklásban is. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a hagyományos szovjet/orosz értelmezés szerint egészen mást jelent és más következményeket von maga után külföldi ügynöknek lenni, mint az amerikai szerint. Az orosz köznyelvben az agent egyszerűen kém.
A Moszkvában hozott törvény kötelezte a szóban forgó médiumokat, hogy külföldi ügynöki mivoltukat az impresszumukban tüntessék fel, illetve műsoraikat, produkcióikat is ennek megfelelően jelöljék meg. Terjesztésük e megjelölés nélkül a világhálón is tilos. Oroszországi tevékenységük folytatásához a külföldi ügynöknek minősített szervezetek kötelesek orosz jogi személyként bejegyeztetni magukat, és félévenként beszámolót közzétenniük tevékenységükről.
A nemrégiben elfogadott új törvény, amely immár nemcsak szervezetekre, hanem természetes személyekre is kiterjed, kimondja, hogy az e minősítés alá esők egy hónapon belül kötelesek külföldi ügynökként bejegyeztetni magukat. A nagy visszhangot kiváltó jogszabályt az orosz parlament szinte egyhangúlag fogadta el. Noha a Szövetségi Tanács, vagyis a felsőház alkotmányügyi bizottságában Ljudmila Naruszova annak az aggodalmának adott hangot, hogy a törvény, ha elfogadják, korlátozhatja az állampolgárok információhoz jutásának és terjesztésének jogát, a parlamentnek ez a kamarája 155 szavazattal hagyta jóvá a javaslatot mindössze egy ellenszavazat mellett. Az Állami Dumában (az alsóházban) 311 képviselő mondott a törvényjavaslatra igent, és négy honatya tartózkodott. Az államfő ezek után szentesítette aláírásával a törvényt.
Ki az „egyéni” külföldi ügynök? A törvény ezt is meghatározza. Az, aki ilyen minősítésű szervezettel (újsággal, rádióval, hírportállal) együttműködik. Az ilyen személyektől (tehát például az Amerika Hangja állami rádió tudósítójától) megtagadhatók az információk, előttük zárva maradhat az Állami Duma sajtókarzata. Az orosz parlament még tárgyalt a javaslatról, amikor jogászok, jogvédők annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy – szavaik szerint – a fél ország az ügynöktörvény hatálya alá eshet, mert az nem fogalmaz világosan. Csekély rosszindulattal „inoagentnek” lehet minősíteni mindazokat az orosz állampolgárokat, akik külföldi tulajdonú vállalatnál dolgoznak, de azokat a tudósokat is, akik külföldi díjakat fogadnak el.
Leonyid Levin, aki az Állami Dumában a javaslat egyik társszerzője volt, a kritikákra válaszul nagylelkűen megígérte, hogy a törvényt nem fogják a bloggerekre és a publicistákra válogatás nélkül alkalmazni. „Ha egy természetes személy a kultúra, a sport vagy a zene témakörében ír vagy terjeszt anyagokat, az ilyesfajta együttműködés aligha jár azzal a kockázattal, hogy a külföldi ügynökök listájára kerül” – ígérte meg a honatya.
Az Amerikából repatriált orosz állampolgárok által szerkesztett hírportál, a The Insider szerint Levin milliárdos oligarcha. Egymilliárd rubelre becsült – a vagyonnyilatkozatában nem szereplő cégekből, lakásokból, villákból, földekből álló – vagyonát a korrupcióellenes törvények megsértésével, állami cégek közbeszerzésein szerezte, és az elnöki adminisztrációval is üzleti kapcsolatban áll. Mivel Cipruson bejegyzett offshore cégekkel van közös érdekeltsége, az általa kezdeményezett törvény szellemében maga is bátran nevezhető külföldi ügynöknek.
Neves orosz jogvédők és kulturális személyiségek kérték Putyin elnököt, hogy ne írja alá a természetes személyek külföldi ügynökké nyilvánítását lehetővé tevő törvényt. A nyílt levél Az Emberi Jogokért nevű társadalmi mozgalom hírportálján látott napvilágot. Magát a Lev Ponomarjov ismert jogvédő által vezetett mozgalmat már korábban külföldi ügynöknek minősítették, és működését november elején a Legfelsőbb Bíróság ítéletével betiltotta. A Putyinhoz intézett felhívást hatvan neves személy írta alá, köztük Dmitrij Bikov, Ljudmila Ulickaja és Viktor Senderovics író, Vlagyimir Mirzojev filmrendező, Andrej Makarevics rockzenész, Lev Gudkov szociológus.
Putyin elnök azonban aláírta a törvényt, amelynek megsértőit, ha jogi személyről van szó, ötmillió rubelig, természetes személyek esetében 150 ezer rubelig terjedő pénzbüntetéssel, illetve 15 napig terjedő elzárással sújthatják. (Egy rubel mintegy 4,77 forintnak felel meg.) És ha egyszer van törvény, alkalmazzák is.
A bíróság 300 ezer rubelre büntette meg a legrégebbi és legismertebb orosz emberi jogi szervezetet, az Andrej Szaharov által alapított – és immár külföldi ügynöknek minősített – Memorialt, elnökét, Alekszandr Cserkaszovot pedig 100 ezer rubel megfizetésére kötelezte, mert a Twitteren, illetve a mozgalom ingusföldi Facebook-profilján nem volt feltüntetve, hogy külföldi ügynökök.
Egy másik bírósági ítélet két alkalommal egyenként 300 ezer rubel pénzbírság megfizetésére kötelezte a Memorialt, mert egy Instagram-bejegyzésükről hiányzott annak feltüntetése, hogy az az ügynöklistán szereplő szervezettől származik. Az említett mulasztásokért a Roszkomnadzorként ismert állami szerv tett feljelentést. Ez a rövidítés kibontva úgy szól, hogy A Hírközlés, az Információs Technológiák és Tömegtájékoztatási Eszközök Felügyeletét Ellátó Szövetségi Szolgálat. A Roszkomnadzor azóta további húsz ügyben állított össze – 2 millió 300 ezer rubeles összbüntetést maga után vonó – jegyzőkönyveket azért, mert az arra kötelezettek nem tüntették fel, hogy külföldi ügynökök.
