Oroszország-szakértő: Egyértelmű és nyílt fegyveres agresszió zajlik Ukrajna ellen

Szerinte a hétfői döntéssel látványosan véget ért Oroszország eddigi narratívája.

2022. február 22., 10:37

Szerző:

Oroszország hétfőn elismerte az úgynevezett Donyecki Népköztársaságot (DNR) és a Luhanszki Népköztársaságot (LNR), továbbá elrendelte „békefenntartó” csapatok telepítését a két térségbe. Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon elemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök lépését.

„A donyecki és luhanszki szakadárok függetlenségének elismerésével Oroszország ismételten megsértette mindazon nemzetközi kötelezettségvállalásait, amelyekben garantálta Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Ezek ugyanazok a megállapodásokat, amelyeket Moszkva már a Krím-félsziget 2014-es megszállásával és törvénytelen annexiójával is megszegett” – írja a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója.

A továbbiakban kifejti melyek ezek a szerződések: a Szovjetunió megszűnéséről szóló 1991-es Belovezsszkaja Puscsa-i egyezmény, az 1994-es Budapest Memorandum, az 1997-es, Oroszország és Ukrajna közötti, a Fekete-tengeri Flotta ukrajnai állomásoztatásáról szóló megállapodás, a szintén 1997-ben megköttetett orosz-ukrán barátsági és együttműködési szerződés, a 2010-es Harkivi Megállapodás, valamint a 2014-es minszki megállapodás.

„Ezzel egyébként gyors és látványos véget ért Oroszország eddigi narratívája, ami arról szólt, hogy Moszkva nem részese a konfliktusnak”

– teszi hozzá.

„Az, hogy az orosz hadsereg nyíltan bevonul Ukrajnába, egyértelmű és nyílt fegyveres agresszió Ukrajna ellen. Az, hogy ürügyként »a béke biztosítására« hivatkoznak, nem változtat semmin. Képzeljük csak el az orosz reakciókat, ha valaki ugyanezt megpróbálná megcsinálni, mondjuk Kalinyingráddal”

– vélekedik a bejegyzésben Rácz András, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének is munkatársa.

Szerinte az oroszok akár hónapok óta készülhettek a hétfői döntésre. „Csak a DNR-rel között barátsági és együttműködési szerződés tíz oldal - ez nem olyasmi, amit valaki egy éjszaka alatt megír” – fogalmaz Rácz.

Nyitott kérdések

A szakértő szerint „most, 2022. február 22-én reggel még nem látszik”, hogy a határok hogyan lesznek értelmezve. A hétfői egyezmények nem tartalmazzák, hogy az államelismerés csak a szeparatisták által jelenleg ellenőrzés alatt tartott területekre értendő. Ugyanakkor hétfőn a Duma nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának alelnöke, Andrej Klimov azt nyilatkozta, hogy az államelismerés kizárólag a jelenlegi területekre vonatkozik. „Viszont egy nyilatkozat az ugye nem törvény” – írja a kutató. A posztban hozzáfűzi, hogy az egyértelmű iránymutatás hiánya „további nyomásgyakorlási eszközt jelent Oroszország számára”.

Rácz András szerint az is kérdéses, hogy Moszkva folytatja-e a „megrendezett provokációkat és hamis zászlós műveleteket”, amikkel „azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy Ukrajna megtámadta akár Oroszország, akár a két szeparatista entitás területét. Az utóbbi napokban az orosz média tele volt olyan beszámolókkal, hogy ukrán tüzérségi gránátok hullottak orosz területre.”

„Oroszország bevethető haderejének kb. 60 százaléka ott van felsorakoztatva Ukrajna határainál, igen valószínűtlen, hogy bármilyen épeszű (vagy akár véresszájú) ukrán parancsnok utasítást adna arra, hogy ágyúzzák Oroszország területét, nem is beszélve arról az abszurd húzásról, hogy páncélosokkal megpróbáljanak behatolni” – fogalmaz az NKE munkatársa.

A szakértő elmondása szerint amennyiben az orosz egységek átlépik az ukrán határt, „az egy nagyléptékű támadás kezdete lesz. Ha nem, akkor az, amit mostanáig láttunk, az 1991 utáni Oroszország legnagyobb és legkomplexebb elrettentési akciója volt.”

„Amíg ekkora létszámú orosz erők maradnak felsorakoztatva az ukrán határ mentén, ilyen szintű harckészültségben, addig a háborús veszély egyáltalán nem múlt el. Nincs arra utaló jel, hogy visszavonnák őket a határtól, eközben pedig súlyos harcokra került sor éjszaka az ukrán és a szakadár/orosz erők között a frontvonal mentén. Összességében eléggé aggódom, hogy az államelismerés még nem az orosz játszma vége volt” – zárja posztját Rácz.

(Kiemelt kép: ukrán katonák gyalogolnak a Donyecktől 38 kilométerre északra fekvő Verhnotorecke település közelében húzódó frontvonalnál, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti összecsapások egyik helyszínén 2021. december 27-én. Fotó: MTI / AP / Andriy Andriyenko)