Orbán nem győzte meg a zsidókat
A Zsidó Világkongresszus, Orbán beszéde és a háttérben lezajlott szélsőjobboldali tüntetés kapcsán Magyarország ismét a lengyel sajtó első oldalain szerepel. Nem csupán hírügynökségi és tudósítói cikkeket közöltek, de szinte mindegyik jelentősebb lap kommentárt is szentelt a témának.
A PAP lengyel hírügynökség beszámolt arról, hogy a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén határozott harc megkezdésére szólította fel a nemzetközi szervezeteket és kormányokat a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben. A kongresszus záróhatározata felhívta a figyelmet arra, hogy az agresszív, újjászülető neonáci pártok népszerűsége nő, különösen Magyarországon és Görögországban, de rámutatott a Németországban és Ukrajnában lévő neonáci mozgalmak növekvő erejének veszélyességére is.
A kongresszus résztvevői szerint a nemzetközi szervezeteknek és a kormányoknak biztosítaniuk kell az országukban élő zsidó társadalom számára a biztonságot azzal, hogy támogatják az antiszemitizmussal és a rasszizmus egyéb formáival, az intoleranciával és a xenofóbiával szembeni harcot, amely jelenségek a demokráciát és a szabadságot veszélyeztetik. A szélsőségesek által szervezett meneteket és gyűléseket be kellene tiltani, és a kormányoknak el kell ítélni ezeket.
A hírügynökség jelentése tudósít Orbán Viktor magyar kormányfőnek az ülés nyitó napján elmondott beszédéről, amelyben a miniszterelnök meghirdette a „zéró toleranciát az antiszemita csínyekkel szemben Magyarországon”, de kitér arra is, hogy a résztvevők erősen kritikusan fogadták ezt a beszédet, mert a „magyar hatóságoknak felróják, hogy nem biztosítják a zsidó kisebbség védelmét, zsidóellenes tüntetéseket engedélyeznek a magyar városokban és antiszemita beszédeket a parlamentben”.
Orbán Viktor a kongresszust megnyitó beszédében kijelentette, hogy „nem vagyunk antiszemiták”, és emlékeztetett arra, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnépesebb zsidó kisebbsége. Kifejtette, hogy a növekvő intolerancia hullám Európában az EU gazdasági problémáinak következménye, mert ez maga után vonja a „dühből, a frusztrációból és a rasszista gyűlöletből táplálkozó ideológiák népszerűségét”. Ezek azonban ellentétesek a magyar demokráciával, és ezért Magyarországon a rasszista gyűlölet megnyilvánulásait bűncselekményként kezelik.
Orbán megígérte, hogy 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulóján Magyarországon ezzel kapcsolatos ünnepségeket szerveznek.
Mindegyik lengyel lap beszámolt arról is, hogy a Zsidó Világkongresszus vasárnap esti megkezdése előtt a Jobbik parlamenti pártjának képviselői Budapest központi helyén gyűlést szerveztek, amelyen a kommunisták által elkövetett bűnöket „Izrael bűnös politikájához” hasonlították, és felszólítottak a zsidók, mint a nemzetre veszélyt jelentők összeírására.
A Mazsihisz jelentéséből az is kiderült, hogy 2012-ben az antiszemita incidensek száma megnőtt Magyarországon. A hatalmon lévő Fidesz egyes politikusai a Horthy-korszak rehabilitására törekszenek, magas rangú állami tisztségviselők olyan fasiszta ideológusok szobrát leplezik le, mint Nyírő József, és az iskolai programokba iktatják a II. világháború előtti antiszemita szerzők műveit.
A Rzeczpospolita című konzervatív lap saját kommentárt közölt Jaroslaw Gizinski tollából (ő volt az az újságíró, aki néhány hete interjút készített Schöpflin György európai parlamenti képviselővel – a szerk.). Cikkének címe szerint Orbán magyarázatát, amelynek lényege, hogy a magyarok nem antiszemiták, elrontotta a nemzetiek tüntetése.
Gizinski azt írja, hogy míg Orbánt személyesen mélyen érintette az antiszemita vád országa ellen, a Fidesz kormányt különlegesen nehéz helyzetbe hozta a Jobbik által a kongresszus előestéjére szervezett anticionista tüntetés. A szerző részletesen beszámol a demonstráción elhangzottakról és felhívja a figyelmet arra is, hogy Orbán és belügyminisztere ezt a provokációt meg akarták előzni, de a bíróság a betiltást megalapozatlannak és későn kiadottnak találta. Ezért is jelentős a zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben és a romák helyzetének megjavítására bevezetendő program, amelyeket Orbán ígért.
A Gazeta Wyborczában Michal Kokot szerint Orbán nem győzte meg a zsidókat arról, hogy kormánya harcol az antiszemitizmussal. A kongresszus résztvevői szerint ugyanis Orbán sokat ígér, de keveset tesz. A konferencia egy olyan nyilatkozatot is kiadott, hogy „a miniszterelnök nem néz szembe a probléma igazi természetével: a veszéllyel, amelyet az antiszemiták, és különösen a szélsőségesen jobboldali Jobbik jelent”. Hozzáteszi: a felmérésekben a Jobbik támogatottsága meghaladja a 10 százalékot.