Orbán meghal a pénzügyi piramis romjai alatt

A hetek óta tartó bankcsődökről, az ezek által kifejlődött válságról eddig a lengyel lapok meglepő módon említést sem tettek – a Gazeta Wyborcza hétvégi számában most terjedelmes elemzést közöl, és cikkének címe is kemény ítéletet mond: „Orbán Viktor meghal a pénzügyi piramis romjai alatt”.

2015. április 11., 17:56

A Michal Kokot jegyezte írás így foglalja össze a kialakult helyzetet: Magyarországon a bankcsődök pénzügyi piramisa több tízezer magyart megfosztott megtakarításától, és a kormányzó Fideszt veszélyezteti, amelynek népszerűsége tovább esett.

A Quaestor már a harmadik befektetési alap, amely csődbe ment az elmúlt hónapokban. Korábban a piacra dobott 2,82 milliárd zloty értékben kötvényt, amelynek nagy része – mintegy 2 milliárd – nem volt legális. Az ügy pikantériája, hogy maga a kormány helyezett pénzt a kétséges alapba.


Ellentmondásos a Quaestor bukása is. A csőd előtt néhány nappal ugyanis a kormány utasított a pénz nagy részének kivételére. Ez kétségeket ébresztett: vajon a kormány nem tudott-e előre az alap bukásáról és a hatalom így nem törte-e meg a bennfentes kereskedelem tilalmát, amely a bizalmas információk kihasználására alapul – és ezzel nem okozta-e több tízezer magyar család megtakarításának elvesztését.


Hogy így lehetett, arra utalnak az Orbán kabinetfőnöke, Lázár János miniszter szavai, aki az újságíróknak azt mondta, hogy a miniszterelnök levelet kapott a befektetési alap tulajdonosától, Tarsoly Csabától, amelyben az tájékoztatta a kritikus gazdasági helyzetről és a kormánytól pénzügyi garanciákat kért. Válasz a levélre nem volt.

Ugyanakkor Orbán biztosított mindenkit, hogy az alap csődjéről nem tudott. – Kizárólag azért hoztunk döntést a befektetések visszavonásáról a Quaestortól, mert már két alap csődbe ment, a Buda-Cash és az Értékpapír, az ott elhelyezett pénzek magasan nem voltak biztosítottak – magyarázta a közrádióban a kormányfő.

Az ellenzék azt hangsúlyozza, hogy ilyen ismerettel több tízezer magyar nem rendelkezett, akik befektették megtakarításaikat. Ott tartották pénzeiket az önkormányzatok is, világos már az is, hogy a befektetések nagy részét nem lehet visszakapni. A helyzet drámaivá vált, mert néhány önkormányzat nem tudja ezért kifizetni a fizetéseket és a szociális segélyeket sem. A fizetésképtelenségtől a kormánynak kellett megmenteni őket, több tucat millió eurós dotációt átutalva a folyamatos működésükre.


A kormányzók kétszeresen, háromszorosan magyarázkodnak, hogy meggyőzzék az állampolgárokat, semmilyen befolyásuk nem volt az alapok csődjére, és az egészet a 2010 előtt kormányzó szocialisták bűnéül róják fel. A Medián legutóbbi felmérése szerint ugyanakkor ebben az elméletben a megkérdezettek 17 százaléka hisz csak, míg 56 százalékuk részben vagy egészben a jelenlegi kormányt hibáztatja.

A Fidesz tehát megpróbál valami módot keresni arra, hogy a befektetőket kártalanítsa. A kormány legújabb ötlete, hogy a kártalanítást a bankok garanciális alapjából fizessék ki. Ez ellen élesen fellépett Csányi Sándor, a legnagyobb magyar bank, az OTP tulajdonosa, amely a kormánynak számos hitelt adott. A leggazdagabb magyar üzletileg évek óta minden soros hatalomhoz kötődik. Tavaly többek között 6 milliárdnyi kormánydotációt kapott hatalmas vágóhídjának építésére, amely egyike a cégeinek.

Most Orbán a bankok garancia alapjából való kártalanításért cserébe azt ígéri, hogy jövőre csökkenti a bankadót. Ez valamivel javíthatja az OTP és más bankok helyzetét, amelyek néhány éve a csillagászati bankadók miatt kénytelenek voltak a kontók használatának díját felemelni és a költségeket áthárítani a kliensekre. Ennek eredményeként a polgárok által az otthon a párnacihában tartott pénz mennyisége az utóbbi két évben 32 százalékkal nőtt, ami meggyengítette a bankszektort az országban – kommentálja a lengyel lap a helyzetet.


Árnyékot vet a kormányzókra az is, hogy visszavonták a rég beígért uniós dotációt az M4-es autósztrádára, amely Budapestet a román határral kötötte volna össze. A meg nem valósuló beruházás egyik kivitelezője a Simicska Lajoshoz tartozó Közgép, annak az oligarchának a cége, aki nemrég kiesett Orbán kegyeiből, és bosszút esküdött ellene. Simicska számos médium tulajdonosa is, tehát mostanság a közvélemény ezekből a Fidesz számára kényelmetlen tényekről is értesülhet.

Mindez okozza, hogy a kormánypárt népszerűsége tovább esik, most 24 százalék, ami hárommal kevesebb az előző hónapinál. A népszerűség ellenőrzéséhez jó alkalom lesz a vasárnapi tapolcai időközi választás parlamenti mandátumért, ahol a Fidesz jelöltje újraválasztásáért küzd – írja Michal Kokot.