Orbán Keletre kacsingat
A Rzeczpospolita című lengyel lap már írt részletes elemzést a paksi atomerőmű bővítéséről, most újabb értékelő cikk jelent meg, amelyet a magyar ügyek szakértője, Jaroslaw Gizinski jegyez. Ebben megállapítja: az atomerőmű Rosatom általi bővítése elmélyíti Magyarország gazdasági függését Oroszországtól.
Kezdetben – írja a jobboldali lap – még a Fidesz köreihez közel álló elemzők is „megdöbbenésről és dezorientációról” beszéltek. Mindenekelőtt nehezen értelmezhető a sietség és az átláthatóság hiánya ebben a stratégiailag fontos szférában. Annál is inkább, mert a Déli Áramlatnak adott gázvezetékrendszer építési engedélyének fenntartása miatt teljesnek látszik Magyarország energetikai függése Oroszországtól.
Különösen megdöbbentő az a tény, hogy a megállapodást Putyin orosz elnök jelenlétében Orbán Viktor tette markánsabbá, az a politikus, aki a kilencvenes évek óta radikális szovjetellenességéről volt ismert (ő volt az 1989-ben, aki a budapesti Hősök terén bedobta az „Oroszok, haza!” jelszót). Néhány évvel ezelőtt Orbán Gyurcsány Ferenc szocialista kormányát támadta, amikor az megállapodást készített elő a Gazprommal, majd 2009-ben azt követelte, magyarázzák meg, hogy a biztonsági szolgálatok miért nem akadályozták meg a MOL cég egyes részvényeinek oroszok általi megvásárlását – állapítja meg a lengyel konzervatív lap.
Minden megváltozott, amikor 2010-ben a Fidesz átvette a hatalmat, és Orbán már 2009-ben találkozott az orosz elnökkel, amit azóta évente megismétel, amióta miniszterelnök lett. A magyar miniszterek és a magas beosztású kormányhivatalnokok rendszeresen megbeszéléseket folyatnak orosz partnereikkel. Az Oroszországgal való remek kapcsolatok a „keleti nyitás” politikájának részévé váltak, amelyet a kormányfő kancelláriájának minisztere, Szijjártó Péter patronál. Ennek keretében a magyarok tavaly megnyitották kereskedelmi központjukat Moszkvában, főleg azzal a céllal, hogy csökkentség a hatalmas, ötmilliárd dollárt elérő deficitjüket a Moszkvával való forgalomban.
A múlt hét végi rádióinterjújában Orbán miniszterelnök igyekezett a Roszatommal való szerződést érintő kételyeket eloszlatni. Azt magyarázta, hogy nem csupán kereskedelmi kapcsolatokról van szó, hanem az állam számára hasznos hosszú távú stratégiáról. Paks bővítését az ő immár szokásos politikájával, „az energia és a magyar családok alapvető költségeinek csökkentésével” indokolta. Kancelláriájának vezetője, az őt visszhangzó Lázár János a magyar–orosz kapcsolatokat úgy értékelte, mint egy „egyre jobban funkcionáló érdekházasságot, amely mindkét fél számára egyre több tapasztalatot eredményez”.
Ezeknek a magyarázatoknak az ellenére a Roszatommal kötött szerződés sok körülménye továbbra is tisztázatlan. Mint a GKI gazdaságkutató intézet egyik elemzője a Rzeczpospolitának elmondta, semmilyen ok nem volt erre a sietségre. Az erőmű jelenleg működő két blokkjának 2035-ig van koncessziója, és nem látni az elektromos áram hirtelen megnőtt fogyasztását. Így tehát a kormánynak legalább 5-7 éve volt még arra, hogy az erőmű bővítéséről gondoskodjon.
Gazdasági elemzők szerint a hatalmas, tízmilliárd eurót (ez a magyar GDP kb. tíz százaléka) elérő beruházási költségek (amelyeknek nyolcvan százalékát az orosz hitelből fizetik, s amelynek részletes feltételei nem nyilvánosak) az államadósság tervezett csökkentését veszélyeztethetik. Ez az adósság – noha elkezdett csökkenni – még mindig megközelíti a GDP nyolcvan százalékát, és rendkívül nagy megterhelést ró az államra. Ráadásul amennyiben a szolgáltatás árának nem szabad az áram árának emelkedését jelentenie, akkor ez az amúgy is magas adókban fog visszaütni – állapítja meg az elemző.
A magyar szerződés aláírása éppen az éles választási kampány kezdetére esett, amely a tavaszi parlamenti voksolást előzi meg. Az egyik ellenzéki párt, a liberális-környezetvédő LMP felhívta szimpatizánsait, hogy vegyenek részt szombaton a paksi erőmű épülete előtti demonstráción.Ezt a fonalat felvették a szocialisták és liberálisok vezetői is, akik sok hónapos viták után végre választási koalíció kötöttek, és közös jelszóra van szükségük.
Kétséges, hogy éppen ez a téma fog-e dominálni a kampányban – értékelte a Rzeczpospolitának egy beszélgetésben Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke. – Először is az átlagos magyar számára ez a kérdés messze áll mindennapos problémáitól. Másrészt a társadalom nyolcvan százaléka támogatja az atomenergia fejlesztését. Harmadszor pedig a baloldal hirtelen ellenállása meglehetősen hiteltelen azután, hogy saját kormányzásuk idején szerződést kötöttek az oroszokkal – magyarázta a Fideszhez közel álló intézet elemzője.
