Orbán, a kicsi Putyin

Sokkot kapott, meséli Svéda Dóra, budapesti galériatulajdonos, amikor meglátta 12 éves fia új biológia tankönyvét. Az államilag jóváhagyott tankönyvben porszívózó és főző nőket látni, mintegy sugallva, hogy a lányok szellemileg alsóbbrendűek a fiúknál, és kényelmesen érzik magukat a feleség és az anya szerepében. – Ilyen könyvet nem szabadna gyerekek kezébe adni – mondja.

Az új tananyag része Orbán Viktor konzervatív kormánya nagyra törő társadalom átalakításának. A populista, futballkedvelő vezető nemrégiben ígéretet tett arra, hogy hazáját, a Szovjetunió volt csatlósát, amely 2004-ben lépett be az Európai Unióba, „illiberális állammá” teszi.

Az 51 éves Orbánt, aki abszolút többséggel kormányozza az országot, többször kritizálták Brüsszelben és Washingtonban a politikája miatt. Idetartozik az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolata és a bírálók által „putyinizációnak” nevezett folyamat: a média és a civil szervezetek megzabolázása, valamint az összes állami intézmény szinte totális ellenőrzése.

Barack Obama, az USA elnöke, a civil társadalom megfélemlítésével vádolta Magyarországot, és olyan országokhoz hasonlította, mint például Egyiptom. Az Európai Parlament azt követeli, hogy Magyarország EB-biztosjelöltjétől, Navracsics Tibortól vegyenek el hatásköröket büntetésképpen azért, mert közeli szövetségese a miniszterelnöknek.

Orbánt hazájában erős vezetőnek tartják, programját sokan támogatják. Egymás után két földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a parlamenti választásokon, s várhatólag megnyeri a helyhatósági választásokat is a gyenge és korrupt baloldali csoportokkal szemben. /Megnyerte – a szerk. megj./

Szinte az összes nagy médiacég a kormány ellenőrzése alatt áll, s kézben tartja a jegybankot is. A gazdasági hanyatlásra államosításokkal válaszolt: felvásárolt számos céget a tankönyvkiadóktól a gáz- és áramszolgáltatókig. A bankokat – és nem az adósokat – kötelezte a devizahitelekből származó veszteségek lenyelésére, ami felbőszítette a Nyugatot, de otthon csak növelte Orbán népszerűségét, és még jobban bebetonozta a hatalmát. Budapest, a pezsgő metropolisz, nem tűnik illiberálisnak, de még itt is a többség támogatja a kormány programját.

A lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él, pedig az ország úszik az EU milliárdjaiban. Magyarország négyszer annyit kap vissza az uniótól, mint amennyit befizet.
A közbeszerzések nyertesei a vezetőhöz lojális oligarchák új kasztja. Orbán 4000 fős stadiont építtetett közpénzből a szülőfalujában álló háza mellett, az 1600 lakosú Felcsúton.

– Az orbáni modell valahol félúton van Berlusconi és Putyin között, de közelebb áll az utóbbihoz – mondja Martin József Péter, a Transparency International magyar ágának vezetője. A korrupcióellenes civil szervezet egyike annak az 58 szervezetnek, amely ellen vizsgálat folyik a pénzalapokkal való visszaélés gyanúja miatt.

A nyugati szövetségeseket az Orbán-Putyin kapcsolat aggasztja a legjobban, Magyarországra Putyin trójai falovaként néznek az EU-ban. Orbán januárban 10 milliárd eurós hitelszerződést írt alá Putyinnal az ország egyetlen atomerőművének bővítéséről, pedig az ország már így is erősen függ az orosz olaj- és gázimporttól.

Orbán a kritikus médiára reklámadót vetett ki, ami elsősorban a független, német tulajdonú RTL Klubot sújtja. Brüsszel a múltban tett jogi lépéseket a magyar állam ellen az uniós jog megsértése miatt, ám a tisztségviselők magánbeszélgetéseken beismerik, hogy nem sokat tehetnek egy megválasztott kormány ellen, amely az „európai értékekkel” ellentétes politikát folytat.

Orbán szóvivője, Kovács Zoltán „hazugságnak” nevezve, elutasítja Obama kritikáját. – Az „illiberális állam” a liberális kapitalizmus megfékezésére és a konzervatív értékekre épülő demokráciára vonatkozik. A magyarok „tökéletesen világossá tették”, hogy támogatják a kormányt – nyilatkozta.

Fordította: Markó Beáta

Tartson velünk a