Okoshatárt épít Kína, hogy feltartóztassa az észak-koreai menekülteket
Ötödik generációs (5G) mobil adatátviteli technológiával működő határellenőrzési pont kialakításáról állapodott meg a kínai határőrség a China Mobile kínai távközlési szolgáltatóval annak érdekében, hogy feltartóztassa az Észak-Koreából érkező menekülteket és csempészeket – jelentette a kínai állami sajtó.
– A Kína északkeleti részén fekvő Csilin tartomány Tonghua városának határőrsége még március végén írt alá megállapodást a legnagyobb kínai vezeték nélküli internetszolgáltatóval, arra hivatkozva, hogy az észak-koreai határon található Jünfeng ellenőrzési pont komoly nehézségekkel küzd, mivel hegyek és számos főútvonal övezte terület felügyeletét kell biztosítania – derül ki a Legal Daily kínai pártlap hét elején megjelent cikkéből.
– Jünfeng környéke elhelyezkedéséből adódóan az észak-koreai menekültek, illetve csempészek kedvelt átkelőhelye, akiknek a megfékezésére a határőrség további technológiák, egyebek mellett virtuális valóság szemüvegek, valós időben frissülő adatbázisok, drónok és éjjellátó eszközök bevetését tesztelné – írja a Legal Daily.
Elemzők szerint a lépésre azért kerülhetett sor, mert Peking idén nyáron jelentős emelkedésre számít a határt illegálisan átlépő észak-koreai menekültek számában, mivel Phenjan súlyos élelmiszerhiánnyal küzd.
Csou Csen-ming katonai szakértő a South China Morning Post című hongkongi lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kínai vezetés leginkább amiatt aggódik, mert az észak-koreai menekültek közül sokan katonai múlttal rendelkeznek, és esetleg fegyvereket csempészhetnek az országba, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. A szakértő kiemelte, a kínai határőröknek gyakran éppen azért gyűlik meg a bajuk az észak-koreai menekültekkel, mert puskákkal, illetve egyes esetekben gépfegyverekkel felfegyverkezve szöknek át a határon.
Az észak-koreai élelmiszerválság kiváltói között nem elhanyagolható a szerepe azoknak a gazdasági szankcióknak, melyeket a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget atommentesítésének kikényszerítésére vezetett be a kommunista ország ellen.
Miután Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök februári találkozóján nem született megállapodás a két ország között, a szankciók továbbra is érvényben maradtak.
Igaz, Donald Trump márciusban Twitter-bejegyzésben közölte, hogy utasítást adott az újabb szankciók visszavonására. A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke milyen szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott, hogy Donald Trump kedveli Kim Dzsong Unt, Észak-Korea kommunista diktátorát, és nem gondolja, hogy ezekre a szankciók szükség van.
