Obama reformja
A gazdag Amerikában több tízmillió embernek nincs betegbiztosítása, s ha állapotát nem ítélik eléggé veszélyesnek, a kórház megtagadhatja felvételét. Demokrata párti elnökök 75 éve próbálkoztak az általános betegbiztosítás bevezetésével, amíg Barack Obamának végre sikerült. Paradox módon mégis majdnem minden második amerikai most ellenzi a történelmi reformot, s ezen is múlhat, újraválasztják-e az elnököt novemberben. Republikánus ellenfele „szocializmussal” vádolja, holott az általános betegbiztosítás ott a piacon, a versenyen alapul, s a magas díjak, árak miatt csaknem kétszer annyit költenek egészségügyre, mint Németországban. HELTAI ANDRÁS helyzetképe.
Némileg mulatságos (bár az ottani közegben hatásos), amikor Mitt Romney, a republikánusok elnökjelöltje azzal vádolja az elnököt, hogy az „Obamacare” néven emlegetett tb-rendszer egyfajta szocialista módit kényszerít a szabadság országára.
A betegbiztosítási reform lényege ugyanis éppen az, hogy csökkentse az állam társadalombiztosítási pénztárainak óriási terheit, s még nagyobb szerepet kapjon a magánszektoron alapuló egészségügyi ellátás.
Vagy 40-50 millió amerikainak a kereken 314 millióból nincs betegbiztosítása, mert nem telik rá, vagy nem akarja. Ám akinek nem telik a magánbiztosításra, arról – ha nem is valami fényesen – legalább részben gondoskodik az állam. A Medicare fizet 39 millió nyugdíjaskorú, valamint további 8 millió 65 év alatti ember után, aki fogyatékosként jogosult. Az éves hozzájárulás mellett a betegnek térítenie kell a díjak felét-negyedét, teljes árat fizet szemüvegért, hallókészülékért, fogkezelésért, bizonyos gyógyszerekért. Aki teheti, külön biztosítással fedezi az utóbbi kiadásokat – már, ha kötnek vele. A Medicare 2010-ben kereken 45 millió polgárra vagy 453 milliárd dollárt költött, a központi költségvetés csaknem 13 százalékát.
A másik, a rászoruló szegényekről, idősekről, fogyatékosokról gondoskodó egészségügyi ellátási program, az egyidejűleg bevezetett Medicaid forrásait a központi költségvetés, valamint az egyes államok közösen biztosítják. Előfeltétele, hogy az igénylők jövedelme legfeljebb 33 százalékkal legyen a szegénységi küszöb felett. Ezt a támogatást napjainkban kereken 58 millió jogosult, köztük 30 millió gyermek kaphatja, s ugyancsak több száz milliárdos tételt jelent az államok és a központi kormány költségvetésében.
Hivatalba lépte után Obama – a konzervatívok heves ellenkezését látva – lemondott arról, hogy a magánszolgáltatókkal versengő állami betegbiztosítót állítsanak fel, és feladta azt a tervet is, hogy legyen biztosítás az időskori ápolásra. Míg a Fehér Ház már 2009-re remélte a rendszer bevezetését, hosszú, rendkívül heves küzdelem kezdődött a törvényhozásban, amelynek hozzájárulása elengedhetetlen volt. Különbizottságok, nyilvános, élőben közvetített ülések során vitatkoztak arról, legyen-e, és milyen a rendszer, amelyben gyakorlatilag szinte mindenki elérhető betegbiztosításhoz juthat – a jelenlegi 83 százalékkal szemben a lakosság 95 százaléka. A 2010-es időközi választáson a szenátusban a demokraták megtarthatták többségüket, ám a republikánusok jelentős többséget szereztek a képviselőházban, ami tovább nehezítette az elnök helyzetét.
Jellemző a betegbiztosítás körüli harcok sajátos frontvonalaira, hogy amikor a törvényjavaslatot 2010 márciusában igen szerény többséggel elfogadták, 34 demokrata is nemmel szavazott. Az alkut az tette lehetővé, hogy már a kilencvenes évek elején a republikánusoknál is felismerték: reform kell, az politikai hasznot is hozhat – ám a kezdeményezők nem tudtak többséget szerezni.
Az ellenzők tábora, a Vállalkozók Szövetsége és több állam azután rögtön a bíróságokhoz fordult az új törvény ellen. Virginia, majd Florida szövetségi bírósága alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt, míg más államoké pozitívan foglalt állást. Ezek után került az ügy idén júniusban a Legfelsőbb Bíróság elé. Mivel a testületben többségben vannak a korábbi republikánus kormányok által kinevezett bírák, általános volt a várakozás, hogy az elutasítja a törvényt. Meglepetésre 5:4 arányban megszavazta. Ráadásul a testület elnöke, a George Bush által kinevezett John Roberts voksa döntött. Állítólag először négy konzervatív társával tartott – majd megváltoztatta véleményét. Hír szerint vagy a Fehér Ház nyomására, vagy azért, hogy megóvja a testület presztízsét: ha leszavazzák a törvényt, majd Obama ezért novemberben megbukik, a politikába való beavatkozással vádolhatják a függetlenségére oly büszke Legfelsőbb Bíróságot.
Ki tudja? Obama mindenesetre így látta volna. Igaz, az ítélet indoklása még pirruszi győzelemnek bizonyulhat az elnök számára. A szövegben azt írta Roberts: „Nem feladata a bíróságnak, hogy megvédje a választókat politikai döntéseik következményeitől...” Azaz: majd meglátjuk novemberben. A bíróság egyébként nem a biztosítási reform helyességéről ítélt, hanem megerősítette a törvényhozás jogát, hogy a kötelező betegbiztosítással adót vessen ki. Míg a kormány gondosan kerülte, hogy az Amerikában különösen népszerűtlen adónak nevezze a kötelező járulékot. (A módszer napjaink magyarjának ismerős...)
Akármiként is: 2014-től Amerikában is lesz általános, kötelező – és megfizethető – betegbiztosítás. Amelyben tilos, hogy a biztosítók koruk, nemük vagy egészségi állapotuk miatt elutasítsák a jelentkezőt. Az ötvennél több embert foglalkoztató munkahelyen büntetés terhe alatt lesz kötelező a járulékok beszedése, az ennél kisebb vállalatok pedig adókedvezményt kapnak a tb-adminisztráció lebonyolítására.
„A bíróság megerősítette az alapvető elvet, hogy ebben az országban senkit nem tehet tönkre betegség vagy baleset” – mondta a bírósági ítélet hírére az elnök. Nem politikai győzelemről van szó, hanem arról a 30 millió emberről, akiknek 2014-től betegbiztosítása lesz, a 6 millió 26 év alatti fiatalról, akikre máris vonatkozik szüleiknek a biztosítása, és az ötmillió idősről, akiknek kevesebbet kell fizetniük – tette hozzá.
A reform nem lesz olcsó: a kongreszszus illetékes hivatala 1,2 billió dollárra becsüli a központi költségvetés terheit az első tíz évben, miközben a reformmal kiszélesített Medicaid program kiadásai tovább növekednek, a Medicare esetében pedig csökkennek.
Mitt Romney azt ígérte: ha megválasztják, első intézkedésével eltörli a tb-reformot, mert az milliárdokkal növeli a költségvetési hiányt, beavatkozik az emberek életébe. Hitelét csorbítja, hogy massachusettsi kormányzó korában államában nagyon hasonló reformot vezetett be. Egyébként a törvény visszavonásához aligha kapna többséget a törvényhozásban. Azért sem, mert annak bizonyos részei általánosan népszerűek. Ugyanakkor a törvényt a felmérések szerint alig többen helyeslik, mint ahányan elvetik.
A republikánusok egyébként nem alaptalanul vádolják Obamát, hogy reformjával a gazdaság rossz állapotáról, a magas munkanélküliségről akarja elterelni a figyelmet. Hallgatnak viszont a törvény sok érdekes, kevéssé ismert pontjáról. Hogy milliárdos nagyságrendben emelik a gyógyszergyártók és -importőrök adóit, és hasonló mértékben adóznak majd magasabban az egészségbiztosítók. S végül: 40 százalékos adót kell majd fizetniük a gazdagoknak, akiknek luxusellátást nyújtó betegbiztosításuk van.
