"Nincs veszély" - elérte Magyarországot a sugárzás

Szlovák beszámolók szerint március 29-én a szokásos sugárzási érték 500-szorosát mérték az esőcseppekben feldúsult jód-131-es izotóp miatt a pozsonyi Comenius Egyetem szakemberei. Ennek ellenére az ÁNTSZ szerint Magyarországon nincs veszély Fukushima miatt.

2011. március 30., 17:33

Ez azonban nem jelent veszélyt, a háttérsugárzás sem növekedett. A szlovákiai jelenség arra utal, hogy a megsérült japán atomerőműből elszabadult radioaktív jódizotópfelhő a magas légkörben elérhette Európa közepét, így Magyarország területét is. Ez első hallásra ijesztően hangzik, de valójában nem jelent semmiféle veszélyt. A szlovákiai érték a szokásosnak ugyan sokszorosa, de még így is töredéke az egészségügyi határértéknek. Fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy a háttérsugárzás emelkedett volna Pozsonyban. Egy pozsonyi egyetem neve elhallgatását kérő kutatója kérésünkre az imént ellenőrizte a háttérsugárzást a laboratóriumában található műszerrel, és az ott jellemző, normális értéket kapta. A kutató elmagyarázta, hogy a magas légkörben vándorló izotópfelhőben található jód-131 a kicsapódó esőcseppekben koncentrálódik, ennek köszönhető az eredmény - írta az

Alternatív Energia nevű webportál.

Mai, Nem kell félnünk a jódizotóptól című cikkünkből egy csomó további fontos és érdekes dolgokat megtudhat a 8 nap alatt elbomló jód-131-esről, és hogy miért nincs semmi értelme jódtablettákkal tömni magunkat.

ÁNTSZ: Magyarországon nem kell aggódni a radioaktív szennyezés miatt

Turai István, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) megbízott főigazgató főorvosa szerint Magyarországon teljesen indokolatlan az aggodalom a Fukusimából kibocsátott radioaktív szennyezés miatt. A főorvos - aki egyben a WHO Sugáregészségügyi Együttműködő Intézet vezetője is - nyílt levelét szerdán juttatta el az MTI-hez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Turai István ebben hangsúlyozta: a földrengésben megsérült fukusimai atomerőművek által okozott radioaktív szennyezés egészségre ártalmas mennyiségben még a Japánnal szomszédos Koreáig sem fog eljutni a levegővel.

Megerősítette az ÁNTSZ által már többször közölteket, hogy annak idején Csernobilból nagyságrendekkel több radioaktív izotóp került ki a környezetbe. Ekkor egy-kétezer kilométerre is jól mérhető volt a szennyeződés, amelynek hatása ugyan a lakosság körében is kimutatható volt, de csupán egészségkárosodás kiváltására képtelen mértékben - írta az MTI.

Emlékeztetett egy még 1993-ban megjelent könyvére, melyben kifejtette, hogy Csernobil miatt nem lépett fel, s nem léphet fel sugársérülés Magyarországon. Még a kijevi Malév-képviselő tizenkét éves fiának szervezetében is csak az enyhe lefolyású sugársérülés kiváltására képes dózisnál ezerszer kisebb mennyiségű radioaktív anyag jelenlétét mutatták ki intézetükben - emlékeztetett.

Mint írta, szülőként és nagyszülőként megérti a szülők, hozzátartozók, barátok és ismerősök aggodalmait, de sugárorvostani szakemberként mindenkit megnyugtat: az aggodalom teljességgel indokolatlan.

Turai István levelében arra is kitért: mivel a környezeti sugárterhelés egészségkárosító hatása felől sokan érdeklődtek 1993-ban megjelent könyvét hozzáférhetővé tették az OSSKI honlapján. A főorvos szerint a könyvben leírtak ma is aktuálisak. Ebben összesen 45 kérdésre ad választ egyebek mellett a lakossági sugárterhelés forrásairól és mértékéről, Csernobil hatásairól, valamint a hatóságok és a lakosság teendőiről nukleáris baleset esetén - olvasható a főorvos levelében.