Nem felhőtlenek az osztrák-magyar kapcsolatok
Magyarországi látogatása alkalmával Fischer szövetségi államelnök meglepően egyértelműen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, anélkül, hogy nevén nevezte volna. – írja Kathrin Lauer a Wiener Zeitungban.
Ha olyan államfők találkoznak, akiknek a saját országukban nincs kormányzati felelősségük, akkor a találkozó után legtöbbször barátságos, semmitmondó kijelentésekkel untatják a publikumot. Nem ilyesmit nyújtott Heinz Fischer szövetségi államelnök, amikor magyar kollégájával, Áder Jánossal találkozott: a kétoldalú kapcsolatok egét „felhők” borítják, ami bosszantja – mondta Fischer a budapesti Várban levő Sándor-palotában, Áder János hivatali székhelyen megtartott a közös sajtótájékoztatójukon.
Anélkül, hogy valamelyik riporter provokálta volna, Fischer még egy dolgot hozzátett: az osztrák parlamentben minimális erőkülönbség van a kormányzati oldal és az ellenzéki pártok között, ami erősíti a demokratikus öntudatosságot. Az ellenzéknek és kormányoldalnak „szemmagasságban kell egymással kommunikálnia”, egy demokráciában mindkét oldalnak fontos feladatai vannak, s ezeket „komolyan kell venniük”. Anélkül, hogy Fischer említette volna a magyar viszonyokat, világos volt, hogy egy olyan országról beszél, amelynek a miniszterelnöke Orbán Viktor, akinek elve: „a haza nem lehet ellenzékben”. Orbán 2010 óta csaknem teljhatalmat jelentő kétharmados többséggel kormányoz a parlamentben. Egyetlen Orbánt veszélyeztető ellenzékként a szélsőjobboldali Jobbik megvetette a lábát, a balliberális tábor felaprózódott, meggyengült és gyakorlatilag vezető nélkül maradt.
A Bécs és Budapest közötti „felhők” egyikeként Fischer azt a hónapok óta tartó vitát nevezte meg, amely a Magyarországon haszonélvezeti szerződéssel gazdálkodó osztrák parasztok folyamatban levő kisajátításáról kibontakozott.. Ezen a területen nem történt áttörés. Mindkét politikus kijelentette, hogy Brüsszel gyors döntésére számítanak. Miután a Budapesttel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter az EU-bizottság segítségét kérte.
Fischer kijelentette, hogy a földvitával összefüggésben mindenre kiterjedő beszélgetést folytatott Áderrel. Ennek lehetett a következménye, hogy a két államfő megbeszélése tovább tartott a tervezettnél. Egy másik, éppen ilyen égető témát – nevezetesen a külföldi bankokkal kapcsolatos magyar bánásmódot – a Sándor-palotában levő tárgyalóasztalról átvitték az egyik elegáns budapesti hotelben már előkészített ebédlőasztalra. Magyarországon az osztrák bankok hatalmas veszteségeket görgetnek, mert egy új magyar törvény alapján nagyon sok pénzt kell visszafizetniük azoknak a devizahiteleseknek, akik a forint gyengülése miatt kerültek adósságspirálba.
A szántóföldekkel kapcsolatos kérdésben a viszály tárgya a május elseje óta hatályos magyar termőföldtörvény. Ennek alapján kártérítés nélküli kisajátítás fenyegeti azokat a külföldieket, akik haszonélvezeti szerződéssel művelnek meg szántóföldeket. Közel 200 osztrák érintett, akik együttesen mintegy 200 000 hektár termőföldet használnak. A szerződések 99 évre szóló koncessziókat tartalmaznak, vagy egy életre szólnak. Így kerülték meg törvényesen a külföldiek földvásárlását akadályozó,1994 óta érvényben levő tilalmat. Április 30-án lejárt az EU által erre a tilalomra engedélyezett átmeneti időszak. A külföldiek jelenleg 10 000 négyzetméter nagyságig terjedő ingatlant vásárolhatnak. A helyi gazdálkodóknak elővételi joguk van. A kormány szándékai szerint a magyar földnek magyarok birtokában kell lennie.
