Most kezdődik csak igazán a Brexit

Utolsó pillanatra hagyott döntés, nyögvenyelős átállás, nagy nehezen elért kompromisszum. Az Egyesült Királyság végleg elhagyta az EU-t, ám a megállapodás körül akadnak eldöntetlen kérdések. Ha a puding próbája az evés, akkor a Brexit pudingjába még csak most kóstolunk bele.

2021. január 12., 14:45

Szerző:

A kamionjában töltötte a karácsonyt Bán Adrián a lezárt doveri határnál. „Az önkénteseknek hála nem maradtunk éhen. Kint tömörült mindenki: a hatóságok, a sajtó, az önkéntesek. Még egy papot is láttam, bár nem tudom, ő mit csinált ott. Talán lelki segély kellett valakinek” – mondta Bán a 168 Órának karácsony után.

A romániai születésű fuvaros szenteste ragadt több ezer társával a lezárt átkelőnél. Azokban az órákban véglegesítették a Brexit-megállapodást, és a sofőrök még napokig rostokoltak a fehér sziklák mindkét oldalán. Franciaország ugyanis lezárta a határait, mert az Egyesült Királyságban a koronavírus gyorsabban terjedő mutációja jelent meg. A Brexit-megállapodás után két nappal, december 26-án, megegyezett a francia és a brit vezetés, hogy a negatív koronavírus-teszttel rendelkező sofőröket átengedik a határon.

Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Bán összesen 72 órát vesztegelt Dovernél. A hátráltatás miatt lekésett egy árufelvételről, és úgy becsülte, még egy napig úton lesz, mire visszatérhet a családjához Vas megyébe. „A várakozás hosszú volt, viszont a kompokkal a szokásosnál gyorsabban szállították át a járműveket a csatornán – mondta. – Gondolom, nekik sem hiányzott, hogy ott rostokoljunk.”

Következő útján más országba fog visszatérni: január 1-jétől az Egyesült Királyság már semmilyen értelemben nem tagja az Európai Uniónak. A váltás nem csak a határátkelés folyamatát teszi merőben mássá: Boris Johnson és Ursula von der Leyen egyezményében több bizonytalanság is akad.

 

Közepes kezdés

A teljes Brexit-megállapodás szövege 1200 oldal, nem csoda, hogy a bonyolult jogi dokumentumot még mindig próbálják annak teljességében megérteni a szakértők. Első ránézésre meg lehetett érteni a megállapodás alaptételeit, de azóta már több kérdés is felmerült a részletekről – és kétségtelen, hogy a szövegelemzési gyakorlatnak még nincs vége.

A brit kormány is tisztában van azzal, hogy az átállás nem lesz zökkenőmentes. Michael Gove miniszter arra figyelmeztette a brit vállalatokat, hogy a közeljövőben lesznek nehéz pillanatok, mert az EU-ból érkező import létfontosságú több brit cég számára is, a behozatali procedúrák megváltozása pedig késedelmeket okozhat. Az Egyesült Királyság például 53 szektorban szorul rá a német exportra, az ország teljes importjának pedig az 52 százalékát teszi ki az unióból való behozatal: ez 2019-ben 374 milliárd fontot jelentett.

Azonban nemcsak az EU-val történő kereskedelemmel lehetnek gondok: ott van Észak-Írország is, amely habár az Egyesült Királyság része, nem hagyta el a vámuniót. Így külön szabályok vonatkoznak arra, hogyan működhet az áruforgalom a nemzet többi részével.

A helyzet nem egyszerű. Mandy Ridyard, a repülőalkatrészeket gyártó Produmax igazgatója azt mondta a Financial Timesnak, hogy „annyi papírmunkát kell mostantól elvégeznünk az észak-ír exporttal kapcsolatban, mintha a Fülöp-szigetekkel kereskednénk. Itt valami nem stimmel”.

 

Ágazatok bizonytalanságban

Az egyezmény a halászati kérdést sem zárta le teljesen megnyugtatóan. A kizárólagos halászati jogok a tárgyalások vége felé váltak különösen fontossá a britek számára: a vizeik feletti uralmat az ország szuverenitásának jelképeként látják, így ennek inkább szimbolikus jelentősége volt – az ágazat a brit gazdaságnak csupán a 0,1 százalékát teszi ki.

A brit halászok az egyezmény után elárulva érezték magukat. Első látásra a kormány jó üzletet harcolt ki: az EU halászati kvótája a közös vizeken a következő öt és fél év során 25 százalékkal fog csökkeni, azután pedig évente tárgyalnak róla. Ám ez szerintük nem fogja megfelelően helyettesíteni az eddigi rendszert: ebben a vizekhez hozzáférő EU-országok – köztük az Egyesült Királyság – halászati szervezetei maguk között osztották szét a kvótákat. Ezenfelül a már említett vizek feletti szuverenitás megsértéseként értelmezik azt, hogy az egyezmény értelmében az uniós hajók akár hat tengeri mérföldre is megközelíthetik a brit partokat.

„Nem jelennek meg benne azok az elvek, amelyekről a kormány azt mondta, hogy fontosnak tart. Az iparágnak tett ígéretek után ez rendkívül kiábrándító” – mondta Elspeth Macdonald, a Skót Halászok Föderációjának elnöke a megállapodásról.

Nemcsak a halászok morgolódnak, hanem egy merőben más ágazat képviselői is. Zenészek, előadók, és olyan, a szórakoztatóiparban dolgozók is, akik gyakran járnak fellépni EU-s országokba. Nekik majd munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk, ha az unióban lépnének fel, ez pedig minden esetben extra költséggel jár. Már petíció is indult azért, hogy a kormány az engedélyt tegye ingyenessé a kulturális szféra dolgozóinak – mondván, az ágazat amúgy is különösen sokat szenved a koronavírus miatt. Eddig 170 ezren írták alá, köztük olyan ismertebb zenészek, mint Dawn French, Ronan Keating és Gary Kemp.

Rajtuk kívül is még számos foglalkozás űzőit érintheti negatívan a megállapodás: az EU többé nem ismeri el automatikusan az Egyesült Királyságban szerzett orvosi, nővéri, építészi és mérnöki végzettségeket. Így ezen szakmák képviselőinek nem csak a munkavállalási engedélyek miatt lesz bonyolultabb állást keresniük az EU-ban.

Fotó: Shutterstock

 

Nem teljes a szétválás

„Nincs többé közvetlen hatásuk ránk az EU-s törvényeknek, nem kell sehogyan sem hozzájuk igazodnunk” – örvendezett David Frost, aki az Egyesült Királyság részéről vezette a Brexit-tárgyalásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két entitásnak ezentúl ne kellene odafigyelnie egymás törvényhozására, és szociális, környezetvédelmi vagy munkajogi körülményeire. Ezekben a kérdésekben közös alapelveket fektettek le.

Az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Királyság ne tudjon jelentős versenyelőnybe kerülni az unióval szemben. Erre akkor kerülhetne sor, ha a jövőben drasztikusan megváltoztatnák ezeket a körülményeket: engednének a környezetvédelmi sztenderdekből, az EU-nál jelentősen olcsóbban állítanának elő bizonyos termékeket. Ebben az esetben pedig – kihasználva az egyezményben lefektetett vám- és kvótamentes hozzáférésüket a világ egyik legnagyobb piacához – a brit termékek valósággal letarolhatnák az EU-t. Az unió ragaszkodott ahhoz, hogy ilyen esetben azonnal vámokkal sújthassák az országot, hogy az ne tudjon egy „temzei Szingapúrrá” válni. Az Egyesült Királyság ezt sikeresen kivetette a megállapodásból. Így viszont sokkal körülményesebb, egymásra utaltabb helyzetben lesz a két fél, ha vita támadna.

Az alapelvek szerint ugyanis négy év múlva újra tárgyalni fognak a lefektetett gazdasági szabályokról. Ezenfelül bármelyik fél bármikor kérheti az újratárgyalást. Vámokat csak akkor lehet kivetni, ha azokat egy független döntőbírói eljárás során is jóváhagyják. Ezek a független testületek egyébként bármikor összeülhetnek, ha az egyik félnek panasza van: ilyen esetekben ők dönthetik el, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy fenntartsák a fair versenyt, és visszatereljék az alapelveket figyelmen kívül hagyó felet a megállapodásban foglaltakhoz.

Így lazább, átfogóbb szabályok lesznek érvényesek mindkét félre. Ez azt jelenti, hogy elvben egyikőjüknek sem kell feladnia azokat a konkrétumokat, amelyekhez ragaszkodott a tárgyalások során. Viszont a viszonylag kevés konkrétum miatt az egyezmény a végtelenségig vitatható, újratárgyalható, formálható lesz. A Brexit-egyezmény nem egy statikus, lezárt dokumentum: ahogy változik az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata, az dinamikusan ölthet új formákat. Talán sosem kerül pont a végére.

 

Megjelent a 168 óra hetilap 2021. január 7-i számában.