Újabb ország sodródhat bele az orosz-ukrán háborúba

A moldovai kormány arra figyelmeztet, hogy meg nem nevezett erők szítják a feszültséget az orosz nyelvű szakadár Dnyeszteren túli régióban, írja a Guardian.

Moldova „nagyon veszélyes helyzettel” néz szembe, nyilatkozta az ország miniszterelnök-helyettese, aki arra figyelmeztetett, hogy meg nem nevezett erők igyekeznek szítani a feszültséget, miután a héten a szakadár Dnyeszteren túli régióban több robbanás történt. Nicu Popescu sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kormánya az elmúlt napokban a helyzet romlását tapasztalta, miután hétfőn robbantások történtek a biztonsági minisztérium ellen a szakadár Dnyeszteren túli régióban. „A rakétagránátokkal végrehajtott támadások nagyon veszélyes pillanatot jelentenek térségünk történetében” – mondta Popescu, hozzátéve, hogy válaszul Moldova kapcsolódó intézményeit magas készültségbe helyezték.

Egyre nagyobb a félelem, hogy Moldova és Dnyeszteren túli terület is belesodródhat az ukrajnai konfliktusba.

A Moldova keleti részén található, többségében orosz ajkú Dnyeszteren túli régió 1992 óta oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt áll. Múlt héten egy magas rangú orosz parancsnok kijelentette, hogy Dél-Ukrajna megszerzése segítené Oroszországot a Dnyeszteren túli területhez való csatlakozásban, amely 453 km hosszú határon osztozik Ukrajnával. Hétfőn aztán rejtélyes robbanások sorozata következett be, amelyek célpontja a transznisztriai állambiztonsági minisztérium, egy rádiótorony és egy katonai egység volt. „Az eddigi elemzéseink azt mutatják, hogy a térségben feszültségek vannak a különböző erők között, amelyek érdekeltek a helyzet destabilizálásában, és ez sebezhetővé teszi a Dnyeszteren túli régiót, illetve kockázatot jelent a Moldovai Köztársaság számára” – fejtette ki Popescu, aki hozzátette, hogy a moldovaiak többsége – beleértve a Dnyeszteren túliakat is – ki akar maradni a háborúból. A Dnyeszteren túli területeket nem ellenőrző moldovai kormány több hipotézist is felállított a támadások okára vonatkozóan, amely szerintük lehetett a konkrét provokáció, vagy a térségen belüli erők közötti feszültségek eredménye. 

Moldova egyébként nyilvános és magánjellegű biztosítékokat is kapott Moszkvától arról, hogy Oroszország továbbra is elismeri Moldova területi integritását, de Popescu megjegyezte, a térségben kialakult helyzetre való tekintettel továbbra is éberen figyelik a fejleményeket. 

A Dnyeszteren túli hatóságok Ukrajnát okolják a támadásokért, Kijev pedig Oroszországra mutogat, mondván, Moszkva destabilizálni akarja a régiót. Az EU egyik magas rangú diplomatája szerint az incidenseket egyértelműen Oroszország készítette elő.

Európa egyik legszegényebb országa, Moldova a menekültek nagymértékű beáramlásával és a háború gazdasági következményeivel küzd, ami miatt az ország exportjának közel 15%-a leállt. A moldovai külügyminisztérium szerint az ukrajnai háború elől mintegy 95 000 ember érkezett Moldovába, ami a lakosság 3,5%-ának felel meg. Bár a számuk stagnál, sőt az utóbbi időben csökkent, a posztszovjet ország még mindig alkalmazkodik az újonnan érkezőkhöz, és ma már minden tizedik kiskorú lakos ukrán menekült. 

(Kiemelt kép: Daniel MIHAILESCU / AFP)