Mit keres egy ilyen ország az EU-ban?...
A német közszolgálati adó mai kommentárja nem meglepően Magyarországra vonatkozik. „Amit a magyar kormány ezen a héten menekültekkel véghez vitt, sajátos formája volt a tömeges kínzásnak” – írta Rainer Burchardt. „Képtelenség, hogy kelet-európai államok, amelyek szívesen élvezik a Brüsszelből érkező gazdasági támogatásokat, a menekült-kérdésben szembeforduljanak.”
A kommentár méltatja a német társadalom segítőkészségét, majd rámutat: „ A magyar kormány oly nagyvonalúnak tűnő buszos akciója sem volt más, mint bizonyság arra, hogy Orbán jobboldali-konzervatív kormánya a legszívesebben olyan gyorsan megszabadulna a menekültektől, amennyire csak lehet.
A Budapesten napokig tartó, „kinn is vagyunk, benn is vagyunk” játék az emberi méltóság tiszteletének legalacsonyabb normáját is gúny tárgyává tette: jogfosztott, védtelen embereket cinikus módon politikai célból mozgatható tömeggé alacsonyítottak. Mit keres egy ilyen állam az Európai Unióban? Ezzel a kérdéssel más keleti uniós országoknak, Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, még a baltiaknak is számolniuk kell. Azok gyakran és szívesen húznak hasznot az EU-tagságból, amikor a gazdasági támogatásról van szó, most viszont határozottan elutasítják a kvótás közös megoldást. Szomorú bizonyítéka ez annak, milyen messze vagyunk még az európai politikai uniótól. (...) A német befogadási kultúra példaadó lehet, még ha tovább is kell fejleszteni és meg kell fékezni a jobboldali csőcseléket” – hangzik a Deutschlandfunk kommentárja.
