Míg más tagállamokban nőtt, Romániában jelentősen csökkent az Európai Unióba vetett bizalom
Míg más tagállamokban többnyire növekedett, Romániában jelentősen visszaesett az utóbbi években az Európai Unióba vetett bizalom, mutatott rá az erdélyi Krónika.ro hírportál, amely az Európai Parlament (EP) legutóbbi, kilencedik Eurobarométer felmérésének Romániára vonatkozó adatait ismertette vasárnap.
A romániai lakosság mindössze 46 százaléka tartja még mindig jó dolognak Románia európai uniós tagságát, szemben a 62 százalékos európai átlaggal. 2015-ben még jóval magasabb, 68 százalékos volt azoknak a romániai lakosoknak az aránya, akik szerint az uniós tagság jó dolog, szemben az akkori 54 százalékos uniós átlaggal. A romániai lakosság EU-ba vetett bizalmában a fordulópontot a koronavírus-világjárvány jelentette, amikor Brüsszel szigorú, a beoltottságtól függő utazási szabályokat vezetett be – magyarázta az erdélyi lap.
Az uniós tagság előnyeit firtató kérdésre adott válaszoknál már kisebb az eltérés a román és az uniós átlag között. A megkérdezettek 66 százaléka válaszolta azt, hogy Románia profitált abból, hogy tagja az EU-nak, míg uniós szinten a polgárok 72 százaléka vélte úgy, hogy mindent összevetve, országának előnyös az uniós tagság.
Az Európai Parlamentbe vetett bizalom tekintetében Románia (52 százalék) közelebb maradt az európai átlaghoz (54 százalék). A nemzeti parlamentekbe vetett bizalom európai szinten is meglehetősen alacsony (34 százalék), a romániai lakosságnak viszont mindössze 29 százaléka bízik benne. Az EP jelentéséből egyébként arra is fény derül, hogy a romániai lakosság EU-ba vetett bizalma a koronavírus-világjárvány kitörésekor zuhant meg, amikor Brüsszel szigorú, a beoltottságtól függő utazási szabályokat vezetett be.
„Nem a pandémia, hanem a világjárványról szóló diskurzus járult hozzá nagymértékben az EU-ba vetett bizalom csökkenéséhez. A korlátozás-, tudomány- és oltásellenes diskurzus. Egy olyan diskurzus, amely automatikusan az Európai Unió elleni diskurzussá vált, amely megpróbált szabályozni, megoldásokat találni. A világjárvány után az ukrajnai háború ugyanilyen Európa-ellenes diskurzussá alakult át, amely az interneten zajlik, és nincs hatékonyan ellensúlyozva. A jelenség azonban már 10 évvel ezelőtt is látható volt, és minden bizonnyal része annak a hibrid háborúnak, amelyet Oroszország és más államok az Európai Unió és a demokrácia ellen folytatnak” – idézte a Krónika Cristian Pirvulescu politológust, aki az RFI rádiónak nyilatkozva értékelte a romániai adatsort.
(Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto)
