Meztelen férfiak a Leopoldban

Nincs hálásabb téma az emberi testnél, csakhogy amikor meztelenségről esik szó, általában a nők állnak a figyelem középpontjában. Hiba- gondolta a

Leopold múzeumigazgatója, és úgy döntött: ezúttal a meztelen férfiakat állítja a középpontba. Mármint az ő képzőművészeti ábrázolásukat, mégpedig minden (ál)szemérmességet félretéve.

A végül kiállítássá rendezett festmények, szobrok Európa szinte valamennyi nagyobb gyűjteményéből érkeztek, s ezzel eddig soha nem látott összkép alakult ki. A kiállításnak három súlypontja van. A klasszicizmus az első, 1800 körül, a felvilágosodás és a francia forradalom korszaka, majd a klasszikus modern szemlélete 1900 körül, végül pedig a művészet teljesen újszerű irányváltozása 1945 után – napjainkig. Vagyis a kiállítás jó kétszáz évet ölel fel, eltérő művészi megközelítéseket, egymással versengő férfiassági modelleket, a test, a szépség változó értékrendjét.

A kiállítás szervezői tudják, hogy bizonyos értelemben provokálnak – provokatív már a kiállítás plakátja is -Pierre & Gilles: Vive la France című képe – a három zoknis, foci cipős ám egyébként meztelen labdarúgóval, de vállalják. A katalógus borítójára egyébként Egon Schiele festménye került. Nem a megbotránkoztatás, vagy éppen a szexualitás megjelenítés e a cél – hangoztatják a kurátorok, az igazgató és a gyűjtő Rudolf Leopold özvegye . Tény, hogy a meztelen igazságot a képzőművészetben is sokáig szokás volt fügefalevéllel eltakarni, ám éppen elég olyan értékes mű született régen és a közelmúltban is, amelynek alkotója nem követte ezt a gyakorlatot. Ilyeneket – összesen 300 művet – állítanak ki egészen január 28-ig: köztük olyan osztrák művészek alkotásait, mint Schiele, Gerstl, vagy Hrdlicka.

Talán véletlen, hogy egy másik ausztriai múzeum – a linzi

Lentosis ezt a témát választotta őszi-téli kiállításához, igaz kevésbé megbotránkoztató plakáttal hirdeti azt. Itt, Felső-Ausztria fővárosában magyar mű is bekerült a válogatásba. Ferenczy Károly képe.

Ami a többi, látogatásra érdemes bécsi kiállítást illeti, a

Bank Austria Kunstforumtovábbra is a „Nyolcak – Magyarország útja a modernizmusba” című kiállítással várja a látogatókat, december 2-ig. A budapesti Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben megrendezett kiállítás – amelyet Pécsett és Budapesten már láthattak az érdeklődők – nem csak a választék miatt fontos. Ez a múlt századelő magyar avantgárd művészcsoportjának első jelentős bemutatkozása külföldön. A magyar kurátorok célja, hogy határainkon túl is megismerjék ezt a művészcsoportot, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos munkáit. Az ő elsősorban a francia modern művészettől inspirálva megteremtett önálló festői stílusuk, az alkotásaikból 1909-ben rendezett budapesti kiállítás fordulópontot jelentett a magyar művészet történetében. Ez volt az a fiatal magyar művészcsoport, amelynek munkássága szervesen illeszkedett az akkori legmodernebb nemzetközi irányzatokba, s ez mindenképpen indokolja a határainkon túli bemutatkozást.

A bécsi kiállításról német kiadásban megjelentetett színvonalas katalógus egyébként megtartja a csoport magyar nevét is, ezzel is hangsúlyozva a törekvést, hogy a külföld eredetiben ismerje meg és jegyezze meg az alkotói társulást. Csakúgy, mint ahogy a Blaue Reiter, vagy a Fauves, vagy a Brücke is eredetiben ment át a köztudatba. Szép gesztus volt a múzeum részéről, hogy október 23-án a magyar útlevelet felmutatók számára ingyenes belépést biztosított.

Az

Albertinajanuár elejéig Dürer korának művészetét mutatja be, olyan alkotásokat, amelyek köthetők I. Miksa (Maximilian) német-római császár uralkodásának idejéhez. Dürer művekkel az eredetileg grafikákra szakosodott Albertina jól áll – a kiállítás sok érdekességet, nemcsak képzőművészeti, hanem történelmi ismereteket is nyújt. A kisebb kiállító teremben december elejéig ugyancsak az emberi test a téma – meghökkentő fotók láthatóak. És természetesen a Monetól Picassóig című anyag folyamatosan megtekinthető.

Gyűjteményes kiállítással emlékezik a

Belvederejanuár 13-ig Emil Jakob Schindlerre: az osztrák tájképfestészet e mestere 170 évvel ezelőtt született, és 120 évvel ezelőtt hunyt el. Különleges festményei stílusirányzatok szerencsés egyesítését mutatják. Sem a realizmus, sem az impresszionizmus, vagy a romantika jelölés nem helyénvaló, miközben mindegyikből felfedezhetők a képeken jellegzetes jegyek. A palota-múzeumban nem ez az egyetlen kiállítás: az egyik legnagyobb Klimt gyűjtemény tulajdonosaként az Osztrák Nemzeti Galéria január elejéig nyitva tartja a szecesszió nagymesterének jubileumi kiállítását.