Merkel számára is kihívás a populizmus
A brit liberális lap, a Guardian vízválasztónak tartja az idei évet Európa számára, amelyet egyaránt sújt a belső megosztottság és a külső ellenségeskedés.
A fő kérdés, hogy sikerül-e a gazdasági megszorításokat rugalmasabb, emberbarátibb rendszerrel felváltani, mert a mostani politika – főleg a közkiadások megkurtításával, illetve a deficit csökkentésének kísérletével – hatalmas emberi és társadalmi károkat okozott.
Egyre nagyobb az ellenállás a németek által diktált kemény vonallal szemben, és egyértelmű jelek utalnak arra, hogy pl. a franciák és az olaszok igyekeznek visszaszorítani azt.
De Merkelnek odahaza is erősödő bírálattal kell szembenéznie: a szociáldemokrata alkancellár és koalíciós partner Sigmar Gabriel azon a véleményen van, hogy a jobb- és baloldali populizmust csak a gazdasági helyzet gyors javulása esetén lehet ellenőrzés alatt tartani.
Az idén 8 tagországban tartanak választásokat és ezek várhatóan alátámasztják, hogy széttöredezett a háború utáni politikai konszenzus, és a legtöbb helyen új, kisebb pártok ostromolják a közép pozícióit.
Az erőteljes és gyakran egymással ellentétes áramlatok hatása világos: gyenge és törékeny nemzeti kormányok képe rajzolódik ki, ami elmélyíti a törésvonalakat az unió politikája ügyében, erősíti az észak-déli viszályt az euróövezeten belül és egyre nehezebbé teszi, hogy Európa egységként jelenjen meg a világban. Pedig a közös frontra nagyobb szükség van, mint valaha, mert a kontinens hármas feladattal néz szembe: a tömeges népvándorlással, az orosz agresszióval és az iszlám szélsőséggel.
Mivel Putyin a Krím elfoglalásával megcsonkított egy szomszéd államot, a földrész a hidegháború óta először úgy kezdi az évet, hogy nem tudhatja, mennyire biztonságosak a határok. Megint csak Merkelre hárult a feladat, aki, novemberben kijelentette, hogy az orosz elnök próbálkozása a szovjet idők befolyási övezetének helyreállítására nem csak az ukránokat, grúzokat és moldávokat érinti, hanem olyan országokat is, amelyek sokkal közelebb vannak Európa szívéhez: így Szerbiát, Boszniát, valamint az EU-tag Magyarországot és Szlovákiát.
A terjeszkedő és antidemokratikus Oroszország kilátása annak az örökségnek a legrosszabb vonatkozásait idézi fel, ami ellen a földrész 1945 után harcolt. A virágzó és szabad Európáért vívott küzdelem most visszatért, igencsak heves formában.
(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)
