Melegjogi aktivisták is baklövésnek minősítették az eddig gyakorlatot
Nem szabad elsietett döntést hozni arról, hogy az azonos nemű társaikhoz vonzódó katonák ezentúl szexuális orientációjukat nyíltan vállalva szolgálhassanak az amerikai hadseregben - idézte Mike Mullen tengernagyot, az amerikai vezérkari főnökök testületének vezetőjét a hétfői The Washington Times.
Mullen szerint a fegyveres erőkre jelenleg nagy nyomás nehezedik a két külföldi háború miatt, és nincs szükség arra, hogy a hadsereg egy robbanékony társadalmi kérdés közepén találja magát.
A CNN hírtelevízió előző nap jelentette, hogy Hillary Clinton külügyminiszter arra készül: az azonos nemű amerikai diplomata pároknak is megadja azokat a jogokat és előnyöket, amelyeket a heteroszexuális párok élveznek.
Mullen tengernagy, aki a fegyvernemek vezérkari főnökeinek elnökeként a legmagasabb katonai posztot tölti be, világossá tette: bizonyos időre szükség lenne ahhoz, hogy a hadseregben érvényesítsék a nyíltan meleg katonák szolgálatára vonatkozó döntést.
Az amerikai fegyveres erőknél a homoszexuális és leszbikus katonák esetében jelenleg az úgynevezett "ne kérdezd, ne mondd" felemás gyakorlata van érvényben, amelyet még Bill Clinton elnök vezetett be. Ennek értelmében az azonos neműek iránt vonzódó katonák szolgálhatnak a seregben, mindaddig, amíg szexuális irányultságukat nem fedik fel.
Barack Obama tavalyi választási kampányában felemelte szavát a 16 éve elfogadott elv megszüntetése mellett, s közölte, hogy elnökként ilyen kéréssel fordulna a kongresszushoz. A melegjogi csoportok és Obama több liberális támogatója már panasszal élt, hogy a január végén hivatalba lépett elnök még nem lépett ez ügyben.
A vezérkari főnökök vezetője hangsúlyozta: a jelenleg érvényes gyakorlat megváltoztatásáról törvényt kell hozni. Rámutatott, hogy az elsietett döntésnek súlyos következményei lennének, a vita élesen megosztaná a hadsereget, körültekintő megközelítésre van szükség.
Elemzők rámutatnak: Obama nyilván el akarja kerülni Bill Clinton hibáját. Clinton az elnökválasztási kampányban ígéretet tett a homoszexuálisok katonai szolgálatára vonatkozó egyértelmű tilalom eltörlésére. Ígéretét hamar valóra akarta váltani, de erőteljes ellenállásba ütközött. A kompromisszum eredményeként végül elfogadott "ne kérdezd, ne mondd" politikát a melegjogi aktivisták és a konzervatívok is politikai baklövésnek minősítették, amely végigkísérte Clinton elnökségét.
James Jones tábornok, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy közelmúltbeli interjúban úgy nyilatkozott, hogy átgondolt tervre van szükség a lehetséges következmények felmérésére. Jones azt sugallta: a jelenlegi politika nem fog egyhamar megváltozni -- írta az MTI.
