Megőrizzük a nukleáris elrettentés függetlenségét
A jobboldali többségű francia nemzetgyűlés a várakozásoknak megfelelően bizalmat szavazott kedden Francois Fillon kormányának.
A miniszterelnök maga kérte a bizalmi szavazást Nicolas Sarkozy államfő külpolitikája és azon belül is Franciaországnak a NATO integrált katonai parancsnokságába való visszatéréséről tett bejelentése kapcsán.
A reintegrációról tartott parlamenti vitát követően a képviselők 329 igen szavazattal és 238 nem ellenében jóváhagyták az elnöki döntést. A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és a centrista Új Centrum formáció tíz képviselő kivételével bizalmat szavazott a kormánynak, az ellenzéki frakciók egységesen nemmel szavaztak - írta az MTI.
Ez volt az második eset, hogy Fillon egy külpolitikai kérdés által kiváltott belpolitikai polémia miatt bizalmi szavazást kért a nemzetgyűlésben kormánya ellen. Elemzők szerint a kormányfő ezúttal elsősorban a reintegráció kormánypárti ellenzőinek megnyugtatására, illetve a polémia lezárására kérte a szavazást.
Sarkozy a múlt héten jelentette be hivatalosan, hogy országa visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, ahonnan 43 évvel ezelőtt Charles de Gaulle néhai elnök döntését követően lépett ki.
– 1966-ban a kelet-nyugati feszültségek közepette kilépésünk a struktúrából sokkolta a világot. 2009-ben visszatérésünk nem több kiigazításnál, amely nem kelt különösebb érzelmeket a nemzetek sorában - fogalmazott Fillon vitaindítójában.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a geopolitikai helyzet radikálisan megváltozott 1966 óta, amikor is a hidegháború közepén De Gaulle tábornok az Egyesült Államokkal szembeni függetlenségre hivatkozva vonta ki országát az észak-atlanti szövetség katonai integrált parancsnokságából, de Párizs tagja maradt a szervezetnek. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaország részvétele a NATO struktúráiban a nyolcvanas évek óta fokozatosan növekedett. "Az utolsó lépcsőfok megtételéről van szó" - hangsúlyozta Fillon.
A miniszterelnök arra is utalt, hogy a teljes jogú NATO-tagsággal Párizs az európai védelempolitikának is új lendületet tud adni. Az ellenzők megnyugtatására kifejtette, hogy a reintegrációval nem sérül Franciaország függetlensége, és visszautasította azt a vádat is, miszerint az államfő döntése szűkítené az ország mozgásterét. – Megőrizzük a nukleáris elrettentés függetlenségét és a csapataink külföldre küldéséről szóló döntésünk szabadságát - tette hozzá.
Az államfő levélben fogja értesíteni a NATO-tagokat a reintegrációra vonatkozó határozatról. Franciaország hivatalos visszatérésére a katonai struktúrába a NATO április 3-4-én tartandó csúcstalálkozóján kerül sor, amelyet a franciaországi Strasbourgban és az azzal határos németországi Kehlben, az észak-atlanti szervezet megalakításának 60. évfordulóján tartanak meg.
