Megjelent a neonáci terror

A helyzet sajátos: a német kormány és a parlament 2001-ben közösen fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve az 1964-ben alapított NPD betiltását. A párt a 60-as években jelentős sikereket ért el (az akkori NSZK tartományai közül hatban volt parlamenti képviselete), miközben nyíltan alkotmány- ellenes: kiutasítaná az országból a nem-németeket, tagadja a náci rendszer felelősségét, visszaigényli a háborúban elvesztett területeket, kiléptetné az országot a NATO-ból és az EU-ból. Tekintélyuralmat hirdető, nacionalista ideológiájában sokban hasonlít hitleri elődjéhez. A betiltásra azonban formai okokból nem kerülhetett sor: az Alkotmánybíróság nem kívánt ítélkezni egyedül olyan NPD-tagok vallomása alapján, akik az Alkotmányvédelmi Hivatal beépített informátorai voltak…

Két helyi parlamentben a neonácik

Így a szélsőséges párt a német egyesüléssel új lehetőségeket kapott: a keleti tartományokban az elégedetlenek, a változások vesztesei jelentettek utánpótlást és szavazókat. Az NPD-nek jelenleg Szászország és Mecklenburg-Előpomeránia parlamentjében van képviselete s mint bejegyzett párt, évente milliós nagyságrendű költségvetési támogatásban részesül. Bár tagjainak számát a párt működését figyelő belső elhárítás csak hétezer körülire becsüli, szavazóinak számát tízezrekben lehet mérni, s jelentős pénzelőik is vannak közöttük. Az alkotmányvédelem legutóbbi jelentésében 25.000-re tette a szélsőjobboldali szervezetekhez tartozók számát az országban, azzal, hogy közülük 9.500 képes erőszakos cselekedetekre. A központi apparátusa mellett a 16 tartományban is képviselt hatóság tavaly csaknem 16.000, a szélsőjobb embereivel kapcsolatos bűncselekményt regisztrált. Az NPD mellett azok két kisebb hasonszőrű mozgalomhoz, az NVU-hoz és a Köztársaságiakhoz köthetők.

Áruló videó a leégett házban

A véletlennek köszönhető, hogy a napokban fény derült egy sor, Németországban élő külföldiek ellen NPD-s terroristák által elkövetett merényletre. A rendőrség eddig nem tudta megtalálni egy 2007-ben, közúti ellenőrzésnél agyonlőtt fiatal rendőrnő gyilkosát. A napokban tűz ütött ki egy kelet-németországi városkában s a romok között megtalálták a rendőrnő pisztolyát. Még fontosabb volt a videó, amelyen a házban lakó és sikertelen bankrablásuk után öngyilkos lett két neonáci azzal dicsekszik: hogyan gyilkoltak meg 2000-2006 között nyolc török és egy görög kisvállalkozót. Mint kiderült, harmadik tettestársuk, egy nő gyújtotta rájuk a házat, hogy eltüntesse a nyomokat. Elfogták már az ország nyugati felében egy további társukat, aki járművekkel, hamis papírokkal látta volt el a terroristákat.

Akiknek lapjelentések szerint „legális illegális papírjaik” is voltak… Azaz: felmerült a gyanú, hogy ők is kapcsolatban állhattak az alkotmányvédelemmel – amely azonban ennek ellenére mit sem tett. Illetékes német politikusok most sorra igényelnek vizsgálatot és átszervezést az Alkotmányvédelmi Hivatalnál. Az ugyanis minden jel szerint ismerte, régen figyelte a magukat „nemzetiszocialista földalatti harcosoknak” nevező terroristákat – mégsem volt képes megakadályozni sorozatos gyilkosságaikat, nemkülönben a bankrablásokat, amelyekből fenntartották magukat. A tanulságokkal a parlament illetékes bizottsága foglalkozik majd, miközben újra napirendre kerül az NPD betiltása. Hans-Peter Friedrich kereszténydemokrata belügyminiszter az esetleges további terror-cellák felderítését ígérte, míg Angela Merkel kancellár szégyenteljesnek nevezte, hogy megjelent az országban a szélsőjobboldali terrorizmus.

További írásokat olvashat Németországról a