Megérkezett a francia „reménybaba"
A francia lombikbébi-program szülőatyja, René Frydman nemzetközi sajtóértekezleten számolt be arról, hogy január 26-án világra jött az első franciaországi „testvérmentő” baba, egy török származású házaspár harmadik gyermeke. Az ő köldökzsinórvéréből kinyert hibátlan őssejtekkel lehetővé válik örökletes betegségben szenvedő testvéreinek meggyógyítása. A tökéletesen egészséges, 3650 grammos fiúcsecsemő az Umut-Talha nevet kapta, amely törökül azt jelenti: reménységünk.
A genetikai alapú szelekció nyomán végrehajtott sikeres embrióbeültetés a Párizs környéki Clamart-ban működő Antoine Béclere kórházban történt Frydman professzor és Arnold Munnich doktor irányítása alatt.
A jelentős tudományos siker azonban nem talált egyöntetű elismerésre. Miközben hazai és nemzetközi tudományos körökben üdvözölték az Antoine Beclere orvoscsapatának kiemelkedő teljesítményét, a francia katolikus egyház és a Kereszténydemokrata Párt (PCD) erkölcsi aggályokat fogalmazott meg.
André Vingt-Trois párizsi bíboros érsek, a franciaországi püspöki konferencia elnöke úgy vélekedett, hogy a ebben az eljárásban az emberi élet eszközzé válik a tudomány kezében. Christine Boutin, a kormánykoalícióban részt vevő, de jelentéktelen PCD elnöke közleményben adott hangot felháborodásának, szélsőségesen súlyos „határátlépésnek” bélyegezte a genetikai szempontú embriókiválasztást, mert az szerinte egyszerűen egy „fogyasztási cikk” szintjére alacsonyítja le az embert.
René Frydman professzort nem lepték meg a támadások, emlékeztetett arra, hogy az egyház a fogamzásgátlók bevezetése óta szembehelyezkedik a tudatos családtervezés korszerű módszereivel. Előadásában hangsúlyozta, hogy Umut-Talha éltre hívásában a szülők gyermek utáni vágya volt a mindent meghatározó kiindulópont.
A harmincas éveiben járó dél-franciaországi házaspár több mint egy évvel ezelőtt jelentkezett a klinikán azzal, hogy szeretnének egy harmadik gyermeket, de egyedül nem merik vállalni a kockázatot, mert a két előző – egy most négyéves fiú és egy hároméves kislány – súlyos vérszegénységet okozó örökletes betegséggel, béta-thalasszémiával született. A vérképzőszervek elégtelen működése miatt mindkét gyermek rendszeres vérátömlesztésre szorul.
.
A klinikán a családnak felajánlották a világ számos országában már használatos technikát, amelynek során a lombikban fogant embriók közül kiválasztják azt, amelyik mentes a betegség génjétől, s ugyanakkor örökítőanyaga tekintetében a leginkább kompatibilis a testvérekkel. Ezáltal az újszülött testvérei donorává válhat.
A török pár esetében a genetikai szűrés során két embrió akadt fenn a rostán, egyikük sem hordozta a hibás gént, de csak az egyik volt kompatibilis. Az anya mégis ragaszkodott ahhoz, hogy mindkettőt beültessék. A sors ezúttal kegyes volt hozzájuk: csak a kompatibilis embrió fogant meg. Az egészségesen született kisbaba génkorrekcióra képes őssejtjeinek felhasználásával megkezdődhet a kislány kezelése, hosszabb távon fölöslegessé válik a havi rendszerességű vérátömlesztés.
Az eset elemzésekor Frydman doktor kitért arra is, hogy a francia sajtó szóhasználata – ,,bébé-médicament" (gyógyszerbébi) – helytelen, ez az eljárás ellendrukkereitől való. Szerinte az angol nyelvterületen meghonosodott „saviour baby” (testvérmentő) vagy „donor baby” jobban kifejezi a lényeget. Ő a maga részéről a „dupla remény baba” elnevezést javasolná, ez ugyanis tükrözi a dolog komplexitását: Umut-Talha beteljesíti szüleinek az egészséges gyermek utáni vágyát, s egyúttal ígéret arra is, hogy a beteg testvér is meg fog gyógyulni.
A világ első testvérdonor babája, Adam Nash 2000 augusztusában született az Egyesült Államokban. Franciaországban 2004-ben engedélyezték az eljárást, amelyet igen szigorú előfeltételekhez kötnek. Frydman professzor sajtóértekezletén sajnálkozásának adott hangot afölött, hogy Franciaország tízéves lemaradásban van e fontos területen, amely véleménye szerint a jelenleg biztosított anyagi erőforrásoknál nagyobb támogatást érdemelne.
A francia nemzetgyűlés február 8-án, az Antoine Béclere kórházi médiaesemény napján kezdte meg a bioetikai törvény felülvizsgálatát. Egyes értesülések szerint a honatyák szigorítani készülnek a biotechnológia alkalmazásáról rendelkező jogszabályokat, köztük az őssejtek felhasználásának szabályozását is. Ennek fényében nehéz a véletlennek tulajdonítani a clamart-i orvosi szenzáció bejelentésének időzítését.
Korábbi cikkünk: