Aláírták a megosztó megállapodást

Aláírták helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban az Egyesült Államok és Szlovákia közötti, az utóbbi országban élénk vitákat kiváltó védelmi együttműködési egyezményt (DCA). A megállapodást szlovák részről Jaroslav Nad védelmi és Ivan Korcok külügyminiszter, amerikai részről pedig Antony Blinken külügyminiszter látta el kézjegyével.

Blinken az aláírás után kiemelte, hogy az egyezmény együttműködésen és az egymás iránti kölcsönös tiszteleten alapul. Hangsúlyozta, hogy azt a két ország együtt fogalmazta meg, és megfelel mindkét kormány, valamint a szlovák és az amerikai nép érdekeinek egyaránt.

Rámutatott arra is, hogy a megállapodás nem jelenti állandó amerikai katonai támaszpontok létesítését, illetve az amerikai erők folyamatos jelenlétét Szlovákiában. A tíz évre szóló, majd automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja és fejlessze az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, amelyek azonban továbbra is szlovák tulajdonban maradnak, támaszpontokat építsen ki és hadászati eszközöket telepítsen Szlovákia területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája korszerűsítésére.

Az egyezményt mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bólintania, valamint az államfőnek is ratifikálnia kell. 

Jóllehet az egyezményt gyakorlatilag

a teljes parlamenti ellenzék elutasítja és a megítélése érzékelhetően megosztja a szlovákiai társadalmat, mégis valószínűsíteni lehet a jóváhagyását,

tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak a törvényhozásban alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van.

Az egyezmény egyes pontjainak alkotmányosságát Maros Zilinka legfőbb ügyész is kétségbe vonta, a parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) pedig jelezte: népszavazást akar kezdeményezni róla. Joe Biden amerikai elnök január végén kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrán-orosz konfliktus miatt. Néhány nap múlva pedig John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy Washington átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba, az utóbbiból pedig mintegy 1000 katonát vezényel át Romániába.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vezényelt mintegy százezer katonát a közös határ mellé. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a maga részéről biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.

(Kiemelt kép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter (j) aláírási ceremónián vesz részt szlovák hivatali partnerével, Ivan Korcokkal és Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterrel (a képen nem látható) az amerikai külügyminisztérium washingtoni épületében 2022. február 3-án. Fotó: MTI / AP / Reuters pool / Ken Cedeno)