Magyarországot elítélték a bírák kényszernyugdíjazása miatt

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság (EuGH) a bírák életkoron alapuló kényszernyugdíjaztatása miatt kedden elítélte Magyarországot. Az ítélet kimondja, hogy a „magyar bírák nyugdíjkorhatárának életkoron alapuló jelentős mértékű csökkentése nem felel meg a jogszerű diszkriminációnak”. A magyar kormány nem kívánta kommentálni a döntést. Az ellenzék azt állítja, hogy ez egy pofon Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Az EuGH álláspontja szerint a nyugdíjba vonulás korhatárának nyolc évvel való csökkentése „nem megfelelő intézkedés a közszolgálatban levőknél megcélzott egységes nyugdíjkorhatár eléréséhez”. „Magyarország megsértette az irányelvekben megfogalmazott kötelezettségét”, mivel a nemzeti szabályozás egyenlőtlen bánásmódot eredményezne, amely se nem alkalmas, se nem szükséges a kitűzött célok eléréséhez, valamint ezáltal az arányosság alapelvének sem felelne meg. Miközben a bírák nyugdíjkorhatárát 62 évre szállították le, aközben az általános nyugdíjkorhatárt 2014-től kezdődően 62-ről 65 évre akarják felemelni.

A magyar bírák nyugdíjkorhatára csaknem 150 éve 70 év volt, amíg Orbán jobboldali konzervatív kormánya azt meg nem változtatta. Ezért az Európai Bizottság panasszal fordult az Európai Bírósághoz. A Bizottság veszélyben látta a bírák függetlenségét, mivel a nyugdíjkorhatár azonnali leszállítása miatt számos bírát idő előtt nyugdíjaztak, és Orbán-pártjához közel álló jogászokkal helyettesítették volna őket. A magyar ellenzék osztotta ezt az aggodalmat, és attól tartott, hogy a kormány csupán a pártbeli barátaik számára akar helyet csinálni az igazságszolgáltatási apparátusban.

Mindenesetre a Magyar Alkotmánybíróság időközben hatályon kívül helyezte a bírák 70. év helyett 62. évben történő nyugdíjazásáról szóló sokat bírált alkotmányos erejű törvényt. 274 idén nyugdíjazott magyar bíró fordulhat most magyar munkaügyi bírósághoz. Az új magyar alaptörvény ez év elején lépett hatályba, és nem csak az Alkotmánybíróság, de az Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is vizsgálta a törvényt.

A magyar kormány egy nyilatkozatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az EuBH határozata olyan szabályzásra hivatkozik, amelyet a Magyar Alkotmánybíróság már 2012 júliusában hatályon kívül helyezett. Az ítéletet tudomásul vették. Miként arról az MTI tudósít, a magyar kormánynak „nem áll szándékában kommentálni az EuGH döntését”

Az ellenzéki szocialisták (MSZP) „rendkívül felháborítónak” tartják, hogy a jobboldali konzervatív kormány nem kommentálja az EuGH döntését. A döntés „újabb pofon” Orbánnak, állította egy közleményben Bárándy Gergely, az MSZP egyik parlamenti képviselője. Láthatóan kudarcra van ítélve Orbánnak a bírói rendszer bekebelezésére irányuló kísérlete.

Az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) elnökének, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek a véleménye szerint most az Orbán kormánynak bocsánatot kellene kérnie a 300 kényszernyugdíjazott bírától, kártérítést kellene fizetnie, és vissza kellene őket helyeznie a korábbi állásukba. Gyurcsány nyilatkozata szerint a döntésével egy „szándékos politikai támadást” akadályozott meg az EuGH.