Letartóztatások a brit királyi család miatt

A több mint hetven éven át uralkodó II. Erzsébet halálát követően a brit hatóságok maréknyi embert vettek őrizetbe nyíltan monarchiaellenes nézetek nyilvános hangoztatása miatt, ami egyes vélemények szerint a szólásszabadság megsértése.

Egy nő ellen Edinburgh-ben például a közrend megzavarása miatt emeltek vádat, mert transzparenst tartott fel, amelyen „Fenébe az imperializmussal! Eltörölni a monarchiát!” felirat volt olvasható. Egy férfi hasonló vádakkal kénytelen szembe nézni, mert András hercegre kiabált, amikor II. Erzsébet holttestét szállító halottaskocsit áthaladt a skót fővároson.

Oxfordban megbilincseltek egy békeaktivistát, mert ellenvéleményt hangoztatott a hivatalos királyi proklamáció idején. Symon Hill azt mondta: spontán kiáltotta, hogy „Őt ki választotta?”, mert ellenzi, hogy az országnak nem választott államfője van. Blogján azt írta, kétli, hogy a tömegben többen hallották volna. „Két, vagy három ember a közelemben mondta, hogy fogjam be” – írta.

„A rendőrség visszaélt a hatalmával, hogy őrizetbe vegyen valakit, aki enyhe kritikát mert hangoztatni az ellen, hogy az államfőt nem demokratikus úton jelölik ki” – hangoztatta az aktivista.

Londonban egy nőt távolítottak el a parlament épülete elől, mert feltartott egy transzparenst „Nem az én királyom” felirattal. A hatóságok szerint a nőt csak a járműforgalom miatt tessékelték arrébb, de nem szólították fel, hogy hagyja el a környéket. Paul Lowsland ügyvéd hasonló tiltakozó akcióra készült, ugyanilyen felirattal, és felvételt is készített egy rendőrről, aki azt mondta neki, hogy ez sérthet egyeseket.

A Liberty nevű civilszervezet rendkívül aggasztónak nevezte, hogy a rendőrség ilyen szigorúan és büntető célzattal alkalmazza széles jogköreit, hogy fellépjen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával szemben.

A monarchia eltörlését követelő Republic nevű aktivista csoport pedig közölte, hogy panaszt fog tenni a rendőrségen „a lehető legkeményebb formában” és tüntetéseket fog szervezni az elkövetkező hónapokban a király koronázásakor.

„A szólászabadság minden demokrácia alapfeltétele” – mondta Graham Smith, a Republic szóvivője. „Egy olyan időben, amikor a sajtó tele van a vita és megegyezés nélkül kijelölt király ajnározásával, a szólásszabadságnak még fontosabb szerepe van” – tette hozzá.

Hírügynökségek felidézik, hogy az őrizetbevételek előtt nem sokkal fogadott el a brit parlament a kormány javaslatára törvényt a közrend fenntartásáról, amely a rendőrség jogköreit bővíti a rendbontó tüntetések megakadályozására, de nem tudni, hogy a rendőrség ezeknek az esetekben az új törvényre hivatkozva intézkedett-e.

Max Blain, a brit miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta, hogy a nemzeti gyász időszaka ellenére a tiltakozás joga továbbra is alapelv, de a rendőrség dolga dönteni arról, hogy adott esetben mit tart helyénvalónak.

„Az embereknek teljes mértékben jogukban áll tiltakozni, és ezt világosan értésére adtuk minden kollégának, aki részt vesz a folyamatban lévő rendkívüli rendőri műveletben” – nyomatékosította Stuart Cundy főparancsnok-helyettes.

A királynő halála miatt az ország történetének egyik legösszetettebb biztonsági művelete vette kezdetét. A néhai uralkodó temetésre mintegy 500 külföldi vezetőt, uralkodócsaládokat, állam- illetve kormányfőket várnak szerte a világból. Ezen felül több százezres tömegre számítanak London belvárosában, ugyanis II. Erzsébet királynő koporsóját a londoni parlament legősibb épületegyüttesében, a Westminster Hallban fogják négy teljes napra felravatalozni.

(Kiemelt kép: Monarchiaellenes tüntetők táblát tartanak a Parlament Háza előtt, miközben III. Károly király a Parlament mindkét háza részvétét kifejező beszédet fogad II. Erzsébet királynő halála miatt Londonban, az Egyesült Királyságban 2022. szeptember 12-én. Fotó: Wiktor Szymanowicz / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)