Lengyelország: holttesteket és eszméket exhumálnak
2010 április 10-én a nyugat-oroszországi Szmolenszk katonai repülőterén a sűrű ködben lezuhant a lengyel légierő Tu–154-es különgépe. A fedélzeten tartózkodott Lech Kaczyński és felesége, sok magas rangú politikus, közéleti személyiség, katonai vezető s a katyńi mártírok számos leszármazottja. Azért utaztak Oroszországba, hogy megkoszorúzzák a tömeggyilkosság helyszínét.
A lezuhant gép roncsai
A történet ismert. A landolás előtt sűrű köd ereszkedett a területre. A repülőtér irányítói figyelmeztettek erre, de nem tiltották meg határozottan a leszállást. A pilóták vállalták a landolást a rizikós körülmények között, miközben a csak oroszul beszélő légi irányítókkal alig értették egymást. Leszállás közben a gép a fáknak ütközött és darabokra tört.
Szinte a katasztrófa pillanata óta tart a vita arról, hogy mi történt, mi történhetett. Két egymást kizáró változat magyarázza az eseményeket. Az egyik szerint a tragédiát emberi hiba okozta. A pilóta rosszul mérte fel a helyzetet, ezért tört össze a gép. A rossz döntésbe belejátszhatott, hogy nem értette jól a szmolenszki irányítókat. Esetleg a légierőnek a gépen tartózkodó parancsnoka nyomására döntött, tartva az elnök haragjától. Az oroszok feltehetően nem mertek határozottan nemet mondani a kormánygépnek. Ez a változat lett az előző kormány alatt végzett vizsgálat eredményeként a hivatalos.
Az ellenvélemények szerint a repülőgépet felrobbanthatták, vagy az oroszok szándékosan irányították a fáknak. Mindenképpen összeesküvés történt, aminek az volt az oka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölte Lech Kaczyńskit. Az összeesküvés részese – ezen elmélet szerint – Donald Tusk, akkori lengyel kormányfő, aki most az Európai Tanács elnöke.
Az összeesküvés-elmélet valóságos vallássá vált Lengyelországban. Ez lett a PiS párt fő ideológiája. A párt elárasztotta közönségét a konteók sokaságával. Az áldozatokról való rendszeres megemlékezéseken a repülőgép szerencsétlenül járt utasait a katyńi áldozatokhoz hasonlóan mártírokként emlegették. Erre utaltak az országban emelt emlékművek is. A hitet erősítette, hogy a vizsgálat rendkívüli módon elhúzódott, az oroszok kizárták a lengyel szakértőket, nem adták ki a gép roncsait. Felháborodást keltett, hogy egyes holttesteket rosszul azonosítottak, s talán kicseréltek a temetéskor.
Jaroslaw Kaczynski az ötödik évfordulón
Az országot kormányzó liberális Polgári Platform (PO) nem emiatt veszítette el a választást, de ennek a fanatikus hitnek is szerepe volt ebben. A szmolenszki vallásnak vannak már mártírjai, de eddig nem volt valódi bizonyítékuk a hirdetőknek. Ezért rendelte el a februárban újraindított vizsgákat részeként a lengyel ügyészség az exhumálásokat. Feltehetően a robbanás nyomát keresik, ami bizonyítaná a bombateóriát. Akárhogy is van, több családtag ellenzi az exhumálást, tiltakoznak ellene. Végül is, mondják többen, a holttestek maradványait egy politikai játszmában használják fel.
A kormányzó lengyel jobboldal következetesen használja az érzelmi, irracionális elemeket a politikájában, miközben azon dolgozik, hogy lebontsa a jogállami ellenőrzés eszközeit. A közmédiát pártszócsővé alakították, megszállták az állami többségű vállalatokat és intézményeket. A következő lépésben az alkotmánybíróság kasztrálását határozták el. Támadják az alkotmányt, amelyet egyébként népszavazás fogadott el. A lengyel jobboldal menekültellenes retorikája hasonló ahhoz, amit Magyarországon tapasztalunk. A menekültek visszatartására szervezik az új területvédelmi alakulatokat, főleg a szélsőjobboldali hazafias harci csoportokból. A nacionalista, antiszemita jobboldali szervezetek egyébként is új erőre kaptak a jobboldali kormányzás alatt. Felelevenítik a harmincas évek ideológiáit, jelképeit és eszmerendszerét.
A szmolenszki hisztéria kormányzati fenntartása, együtt az abortusz totális betiltásának szándékával feltehetően azt szolgálja, hogy Lengyelország eszmei arculatában uralkodóvá tegyék a nacionalista, klerikális világnézetet. De legalábbis izgalomban tartsák az országot, eltereljék a figyelmet a demokratikus intézmények lebontásáról.
