Lapszemlénk a világból – The Washington Post: az újabb menekültválság szakadással fenyegeti az Európai Uniót

Janez Jansa bírálói szerint félő, hogy az új szlovén miniszterelnök-jelölt a populizmus felé tolhatja a hagyományosan mérsékelt politikát folytató országot – írja az AP amerikai hírügynökség, amelynek ljubljanai keltezésű tudósítását a New York Times is átvette. Jansát tegnap választotta miniszterelnök-jelöltnek a szlovén parlament, miután hivatali elődje, a liberális Marjan Sarec kormányfő – politikai támogatottságának elenyészése nyomán - január végén lemondott tisztségéről.

A bevándorlásellenes Jansa számára most adott a lehetőség, hogy jobboldali kormányt alakítson ebben a kicsiny uniós országban. Az AP emlékeztet arra, hogy a politikában veteránnak számító Jansát – aki már korábban is állt a kormány élén – 2013-ban egy hadfelszerelési ügylettel kapcsolatban vesztegetési pénz elfogadása miatt két év börtönre ítélték, de ezt később az alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánította. Az amerikai hírügynökség megfogalmazása szerint Janez Jansa „Orbán Viktor keményvonalas magyar miniszterelnök szoros szövetségese”.

A Washington Post Andreas Kluthnak, a Bloomberg hírügynökség elemzőjének az írását közli arról, hogy újabb menekültválság eshetősége fenyegeti szakadással az Európai Uniót.

A szerző emlékeztet a 2015-ös káoszra – arra, hogy akkor egy esztendő leforgása alatt több mint egymillió menekült érkezett az EU-ba, és ezzel tartós hatással járó töréseket okozott az integrációs szervezetben. Most ismét növekvő számban jönne migránsok az unióba Törökország felől. Ma még túl korai lenne megmondani, hogy ez a kibontakozó válság újabb 2015-höz vezethet-e – olvasható az elemzésben.

Andreas Kluth szerint azonban az már világos: most üt vissza az, hogy az EU az elmúlt öt évben teljes kudarcot vallott migrációs rendszerének a megreformálására irányuló kísérleteivel. Ez a hiba lehetőséget ad arra, hogy olyan cinikus autokraták, mint Recep Tayyip Erdogan török elnök, megzsarolják az uniót – állapítja meg a cikk.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál migrációs helyzetismertetése szerint az úgynevezett balkáni migrációs útvonal mentén található országok – Észak-Macedónia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Magyarország és Ausztria - sorra fogadkoztak: ezúttal nem fogják engedni, hogy az érkezők betóduljanak az Európai Unióba. Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint azonban nincs nemzetközi jogi vagy uniós jogi alapja annak, hogy Görögország – miként azt bejelentették – felfüggessze a menedékkérelmek befogadását.  

Összességében elmondható, hogy ismét a migrációs téma uralja az európai média jelentős részét, miután Törökország bejelentette, hogy a továbbiakban nem képes visszatartani az Európába igyekvő menekülteket. A bécsi Die Presse arról ír, hogy ez a szituáció a türkisz-zöld – vagyis a kéttagú, néppárti és zöldpárti – osztrák kormánykoalíció szakítószilárdságának első komoly próbatétele. 

A konzervatív osztrák lap interjút készített Özan Ceyhun bécsi török nagykövettel, aki tagadja, hogy kormánya szervezte volna a görög határon kialakult válsághelyzetet. A diplomata azt mondja, kormánya több szolidaritást várt volna el Ausztriától. Az EU és Törökország között a migránsok visszatartásáról korábban született megállapodás azonban szerinte még most sem veszítette el érvényét.

Illegális bevándorlók próbálják átvágni a határkerítést a pazarkulei szárazföldi határátkelőnél a törökországi Eridne közelében 2020. március 2-án.

Fotó: Jánisz Papanikosz

A Die Zeit című, egyébként erőteljesen liberális hamburgi magazin internetes oldala szintén a menekülttémával foglalkozik, „Európa nem jégszívű szörnyeteg” című, brüsszeli keltezésű elemzésében. Azt írja, az Európai Unió létének előfeltétele a határok biztosítása. A szerző szerint nem lehet azt mondani, hogy Törökország Európa ellensége lenne, és a török-görög határra özönlő emberek sem hajtanak végre inváziót. Erdogan elnök azonban arra használja a menekülteket és a migránsokat, hogy zsarolja az uniót.

Ám az EU-nak, ha azt szeretné, hogy komolyan vegyék, akkor nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék. Az európaiak – folytatja a Die Zeit – köszönettel tartoznak a görög kormánynak azért, amiért az az elmúlt napokban a határon elhárította Erdogan nyomulását. A német lap szerint az unió saját törvényes létérdekeit veszi tekintetbe, amikor nem engedi a tömeges, szabályozatlan bevándorlást. A szerző emlékeztet arra, hogy tavaly is jelentős számú menedékkérelmet fogadtak be az európai országokban, azon belül Németországban. A számok – teszi hozzá – közvetlen összefüggésben vannak az európai társadalmak befogadási készségével. Az emberek befogadási készségét pedig befolyásolja a politika – írja, és úgy vélekedik: Magyarország sem azért nem fogad be menekülteket, mert minden magyar eredendően rasszista, hanem alighanem azért, mert a miniszterelnöke kisajátította magának a menekülttémát.