Lapszemlénk a világból – Az Európai Néppárt megosztottságának köszönhető, hogy a Fidesz megúszta a kizárást

Az, hogy határozatlan ideig meghosszabbították a Fidesz tagsági jogainak a felfüggesztését az Európai Néppártban, arra utal, hogy a konzervatív pártcsalád továbbra is azzal küzd, miként kezelje a mérsékelt és a jobboldali szárny közötti ideológiai megosztottságot – írja a Politico című amerikai portál és lap európai kiadása. 

A beszámoló kiemeli, hogy a néppárti vezetők tegnap Brüsszelben Donald Tusknak, az Európai Néppárt (EPP) lengyel elnökének a javaslatára, többségi vélemény alapján egyeztek bele a felfüggesztés meghosszabbításába, amelynek indoka a magyarországi jogállamisági helyzet miatti aggodalom és a Brüsszel elleni retorika. Szavazás nem volt, az egyes pártvezetők állásfoglalása felszólalásaikban tükröződött – tájékoztatta a Politicót egy olyan tisztségviselő, aki jelen volt az ülésen. 

Tusk elmondta, hogy külön kongresszus megtartását javasolja a jövő év első felében annak érdekében, hogy „új politikai víziót” fogalmazzanak meg az Európai Néppárt számára. Ez azonban – tette hozzá az elnök a szavait ismertető forrás szerint – nem jelenti azt, hogy a Néppárt át akarná fogalmazni saját alapvető értékeit. Donald Tusk bejelentette, hogy február végén találkozik Orbán Viktorral. 

Siegfried Muresan, az Európai Néppárt román alelnöke is azt hangsúlyozta Twitter-bejegyzésében, hogy a pártcsalád soha nem fog kompromisszumot kötni az európai értékeket illetően. A Fideszhez való viszony teljes mértékben a dolgok magyarországi alakulásától függ - szögezte le.

A szintén néppárti Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy a magyar kormány cselekedeteinek bizonyos aspektusait nem érti ugyan, de az a véleménye, hogy veszekedni könnyű, ám figyelembe kell venni annak lehetséges kimenetelét. Ezért szerinte beszélni kell egymással, a megértés szándékával. 

A dpa német hírügynökség idézi Donald Tusktól azt a kijelentést, miszerint nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy Magyarországon érzékelhető változásokra lehetne számítani. Márpedig – tette hozzá – ha a helyzet nem változik, akkor nem látja esélyét a Fidesz visszatérésének.

Azt, hogy nem volt meg a többség a Fidesz kizárásához, a néppárti elnök azzal magyarázta, hogy néhányan még mindig a helyzet jobbra fordulásában reménykedtek, mások pedig attól féltek, hogy kizárása esetén Orbán új pártcsaládot alapít. 

Donald Tusk – olvasható a német hírügynökségi beszámolóban – hangsúlyozta, hogy a Fidesz eltávolodott a liberális demokrácia elveitől. Orbán politikája azt mutatja, hogy pártjának és az Európai Néppártnak szétválnak az útjai. Arról van szó, hogy nincs tisztelete a demokratikus normáknak, például a jogállamiságot, a tudomány szabadságát, a véleményszabadságot illetően.

Az ANSA olasz hírügynökség beszámol arról, hogy miközben Brüsszelben Orbán pártjának a sorsáról volt szó, a magyar vezető Rómában a nemzeti konzervativizmusnak szentelt konferencián vett részt Rómában, és találkozott Giorgia Melonival, az Olasz Testvérek elnevezésű jobboldali párt vezetőjével. Megjegyzem, az APA osztrák hírügynökség ugyanerről szóló jelentése minden szívbaj nélkül posztfasisztának nevezi ezt a pártot. Az ANSA szerint Meloninak az volt az eredeti szándéka, hogy új pártcsaládtagként üdvözölje Orbán Viktort. A konferencia fő szervezője, a konzervatív Edmund Burke Alapítvány mellett a társszervezők között az APA megemlítette a magyarországi Danube Institute nevű elemző műhelyt, az izraeli Herzl Intézetet és az amerikai székhelyű Nemzetközi Reagan Thatcher Társaságot. Az ANSA szerint egyébként eredetileg úgy volt, hogy Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga vezére is felszólal, de erre végül nem került sor. 

Végül pillantsunk bele a Hospodárské noviny című prágai gazdasági napilapba – igaz, annak tegnapi számába -, amelynek kommentátora a Brexit nyomán előállt helyzetet elemezve azt írta: fennáll annak a veszélye, hogy a megmaradt Európai Unió megbénul, tagállamai alig tudnak bármiben megegyezni egymással. Szomorú lenne, ha a cseh politika is hozzájárulna ehhez, mégpedig azzal, hogy gyakran túlzottan ragaszkodik a Visegrádi Négyek – a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország – országai közötti partnerséghez.

Ezek ugyan fontos szövetségesek lehetnek, de az átfogó elemzés azt mutatja, hogy a cseheknek a migrációtól eltekintve sokkal ritkábban azonosak a nézeteik a lengyelekkel és a magyarokkal, mint ahogyan azt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok állítják.