Lapszemle - Bloomberg: Orbán egy évtizeden át küzdött a gazdaságra gyakorolt külföldi befolyás ellen, most kénytelen meghátrálni
A Bloomberg amerikai hírügynökség, amelyet elsősorban nemzetközi üzleti körökben követnek élénk figyelemmel, arról közöl cikket, hogy
Orbán Viktor, miután egy évtizeden át küzdött a gazdaságra gyakorolt külföldi befolyás ellen, most kénytelen meghátrálni.
A magyar miniszterelnök – írja a Bloomberg – a koronavírus okozta válságot otthon arra használja fel, hogy megszilárdítsa hatalmát, most azonban abban a helyzetben találja magát, hogy bizonyos mértékű engedményt kell tennie a külföldi befektetőknek. Eddig elkerülte, hogy a nemzetközi piacokon kelljen kölcsönért folyamodnia, ám a magyar gazdaságra gyakorolt külföldi befolyás távol tartásának egy évtizede tartó politikája most kisiklott, legalábbis átmenetileg: a kormányzat megnégyszerezte azt az összeget, amit hitelként fel akar venni a nemzetközi piacokon a gazdaságösztönző program finanszírozhatósága érdekében. Tegnap, egy nappal a terv bejelentése után, euróban jegyzett kötvényeket adtak el.
A 2010-es hatalomra jutása óta folytatott „gazdasági szabadságharccal”,
a külföldi hitelezők távol tartásával Orbán azt másolta, ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnök halmozott fel belső tartalékokat rossz időkre,
illetve amilyen ellenérzéseket táplál a Nemzetközi Valutaalappal szemben Recep Tayyip Erdogan török elnök – olvasható a cikkben. A magyar kormányfő a külföldi fizetőeszközben jegyzett állami adósság arányát a gazdasági teljesítményhez képest a felére csökkentette, és a COVID-19 válság előtt azt tervezte, hogy teljesen fel is fogja számolni. Ennek a törekvésnek tulajdonítható, hogy mozgástere nyílt hatalmának megszilárdításához a saját maga által illiberális demokráciaként minősített rendszerben, amely összetűzésekhez vezetett az Európai Unióval a jogállamiság kérdéseiben.
Most viszont, hogy legyen miből finanszírozni az ösztönző csomagot, bejelentették, hogy 4 milliárd euró értékben bocsátanak ki kötvényt, ami 2013 óta a legmagasabb összeg.
„Orbán megpróbálta elkerüli az eurókötvényeket, mert a gyengülő fizetőeszköz növeli az ilyen kölcsön visszafizetésének – és saját mozgásterének – a költségét” – idézi a Bloomberg Németh Dávidot, a KBC csoport közgazdászát, aki úgy számol, hogy a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékát is elérheti idén a hiány, ami csaknem a kétszerese a kormány által célul kitűzött 2,7 százaléknak.
A kormány azért fordul most növekvő mértékben külföldi kölcsönért, mert valószínűtlenné vált, hogy magyaroknak el tudjon adni kötvényt az eredeti terveknek megfelelő értékben.
A Bloomberg – névtelenséget kérő, a tranzakciót ismerő forrásra hivatkozva - azt írja, hogy
tegnap egymilliárd euró értékben adtak el euróban jegyzett, 6, illetve 12 éves lejáratú kötvényt, 145 bázisponton, 180 pontos felárral.
A kölcsönügylet – olvasható a Bloomberg beszámolójában – növelni fogja a külföldi kötvénytulajdonosoktól, valamint attól az IMF-től való függést, amely intézményt Orbán korábban elítélt, ugyanis a Valutaalap népszerűtlen megszorító intézkedéseket követelt.
Orbán – folytatja a Bloomberg – azok aggodalmát táplálja, akik szerint félő, hogy a nacionalisták a világjárványt fedezékként használhatják a fékek és ellensúlyok felszámolásához, a hatalom szorosabb kézben tartásához. A magyar vezető március 30-án elérte, hogy határozatlan ideig rendeletekkel kormányozhasson, ami azt a félelmet váltotta ki, hogy kiteljesíti az autokrácia bevezetésének egy évtizedes folyamatát.
Saját gazdaságösztönző tervét Orbán úgy hirdeti, mint amely – a GDP egyötödét megmozgatva – Magyarország történelmének legnagyobb programja, ám vállalkozók, közgazdászok, volt jegybanki vezetők úgy vélekednek, hogy az nem tartalmaz kötelezettségvállalást elegendő mértékben új pénzalap előteremtésére. Vádolják Orbánt, amiért ragaszkodik a deficit kordában tartásához. Az EU közölte, hogy nem fog szankciókat alkalmazni azokkal a tagországokkal szemben, amelyek a világjárvány miatt túllépik a költségvetés hiányának a bruttó hazai termékhez viszonyított 3 százalékos szintjét, amit az unió egyébként felső korlátnak tekint.
Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, szükség esetén kész túllépni ezt a határt, ami a ritka példák egyike a miniszterelnöknek való ellentmondásnak – jegyzi meg a Bloomberg. Orbán ugyanis április 10-én az állami rádióban „vörös vonalnak” – értsd átléphetetlennek – minősítette a 3 százalékos határt, és úgy vélekedett, hogy akik most mértéktelen költekezésbe kezdenek, azok néhány hónap múlva, amikor a válság első hullámát magunk mögött tudhatjuk, olyan helyzetben fogják találni magukat, hogy a hitelezők és a spekulánsok rángatják őket.
Az új hitelfelvételi program azt jelzi, hogy Orbán már hajlandóbb kitenni magát ilyen kockázatoknak – állapítja meg a Bloomberg. A hírügynökség vélekedése szerint a kormányfő, aki azzal a veszéllyel néz szembe, hogy magára haragítja a választókat, prioritását áthelyezheti a deficitcélról a lazítás felé, ami politikai értelemben végső soron számára kevésbé kockázatosnak bizonyulhat egy olyan helyzetben, amikor a kormány 3 százalékos gazdasági visszaeséssel számol.
