Kusza görög ügyek – Azzal vádolják a főstatisztikust, hogy tette a dolgát

Romeltakarítónak kérték fel 2010-ben Andreasz Georgiut, s most ő a felelős, mert el is végezte a feladatot. Nemcsak a romokat takarította el, hanem lényegében ő építette fel a független görög statisztikai hivatalt (Elstat), amely teljes mértékben megfelelt az európai uniós szabályoknak és kötelezettségeknek. Az adatokat elfogadta, ellenőrizte az uniós statisztikai hivatal (Eurostat), az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Központi Bank (EKB) is. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Georgiu a tényeket tette közzé. Egy független intézmény élén visszaszerezte a nemzetközi befektetők bizalmát a valóságot tükröző adatok közzétételével.

Ám mindezért nagy árat fizethet. Már hét éve folynak ellene eljárások, s hiába mentették fel bíróságok, mindig újranyitották az ügyet valamilyen ürüggyel. A legfelsőbb bíróság márciusban a fellebbezését mérlegeli annak nyomán, hogy tavaly augusztusban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte egy fellebbviteli bíróság, amiért 2010-ben nem szavaztatta meg a statisztikai hivatal kormányzótanácsával a deficitadatok közzétételét, s ezzel megszegte hivatali kötelességét. Ám közben immár több mint ezer aláírás gyűlt össze az érdekében, s a tiltakozók között találni például Edmund Phelps és Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászokat, nemzetközi statisztikai intézmények vezetőit, tudósokat, professzorokat, vagy éppen Surányi György egyetemi tanárt, volt jegybankelnököt is. A felszólamlók követelik, hogy ejtsék az összes, Georgiu elleni vádat, mert ő csupán jól végezte a munkáját, ezért pedig senkit sem lehet megbüntetni.

Az ügy azonban jól beleillik a jogállam gyengítését szolgáló és egyes uniós tagországokban megfigyelhető politikai erőfeszítések sorába. Vezető európai és amerikai lapok már hosszabb ideje arról cikkeznek, vajon tanult-e bármit Athén a súlyos válságából és a mentőakciókból, vajon megőrizheti-e a befektetők bizalmát, ha a mostani, immár harmadik kiigazítási csomag hatálya lejár augusztusban, és Görögország maga kezdi finanszírozni magát a nemzetközi piacokról. A Financial Times nemrégiben idézte Evangelosz Venizelosznak, a szociáldemokrata Paszok párt volt vezérének és alkotmányjogásznak a véleményét, amely szerint Görögországban ugyanaz a folyamat zajlik – talán még nem olyan súlyos mértékben –, mint Lengyelországban és Magyarországon, vagyis csorbát szenvednek a jogállami normák. Ehhez azt teszi még hozzá Thanosz Veremisz, az Athéni Egyetem nyugalmazott professzora, hogy az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza-kormány állami ellenőrzés alá akarja vonni a független intézményeket.

Összeesküvés-elméleteket gyárt a politikai elit, s Georgiu remek bűnbak. Mielőtt felkérték volna a főstatisztikusi posztra, hosszú időn át a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozott, vagyis a választók szemében ő is képviseli a népnyúzó nemzetközi technokráciát, amely valamilyen önös okból rátámadt szegény Görögországra. S milyen jól hangzik, hogy nem a 2004 és 2009 között regnáló és felelőtlenül költekező Karamanlisz-kormány okozta a borzalmas krízist, hanem Georgiu, azzal, hogy 2010-ben jelentette, a 2009-es költségvetési hiány nem 13,6, hanem 15,4 százaléka a bruttó hazai terméknek (GDP). Az eredeti adat, amelyet még a független statisztikai hivatal felállítása előtt a görög pénzügyminisztérium publikált, 3,7 százalékos arányt sejtetett, de később ezt módosították 12,5, majd 13,6 százalékra. Az Eurostat még ezt is fenntartásokkal fogadta. Georgiu vádlói azt mondják, ő még jobban felfújta a hiányt, hogy a nemzetközi szervezetek, az unió és az IMF rávethessék magukat a kiszolgáltatott görögökre, s iszonyúan fájdalmas megszorításokat és reformokat követeljenek az Athénnak hitelbe adott pár száz milliárd euróért.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy Georgiu kitöltötte ötéves mandátumát, majd az Egyesült Államokba, Marylandbe költözött vissza, a védelmét onnan szervezi. Az említett aláírókon kívül azonban az Európai Bizottságban, az IMF-ben, az EKB-ban sem értik, miért támadják a volt statisztikust. E vélekedésnek hangot is adtak. Brüsszel azonban szeretné kerülni még a látszatát is, hogy a függetlennek vélt görög igazságszolgáltatás menetébe beleavatkozzon, miközben Lengyelországban és lényegében Magyarországon is éppen a független intézmények fenntartásáért küzd.

Georgiu ellen már 2011 óta – két igazgatótanácsi tag panasza alapján – zajlik az eljárás, két vonalon. Hol azt tárgyalják, hogy nem túlozta-e el a deficitszámokat, s okozott ezzel hatalmas kárt Görögországnak, hol azt, vajon meg kellett volna-e szavaztatnia az adatokat. Az első feltevés is abszurd, de a második talán még inkább, hiszen az európai joganyag gyakorlatilag kizárja, hogy a statisztikai módszertanhoz amúgy nem is értő igazgatótanácsi tagok ilyesmiről voksoljanak. Ráadásul amikor Georgiu elfoglalta hivatalát, a már láthatóan nagy baj miatt a hitelezők eleve azt követelték, hogy a statisztikai hivatal legyen független intézmény, és az egymást követő kormányok mind fogadkoztak is, hogy tiszteletben tartják ezt a jogállami alapelvet.

A legfelsőbb bíróság hatszor foglalkozott Georgiu ügyével zárt ajtók mögött, alsóbb szinten négy nyilvános tárgyalássorozatot tartottak. Vizsgálóbírók, ügyészek, a fellebbviteli bírói tanácsok hatszor ejtették az adathamisítási és hivatali visszaélési vádakat. De az eljárások mindig újraindultak.

Az eurózóna pénzügyminiszterei a minap egyetértésre jutottak, hogy a harmadik mentőprogram harmadik felülvizsgálatának részeként hamarosan kiutalnak Athénnak 5,7 milliárd eurót, majd később még egymilliárdot, ha Görögország teljes mértékben végrehajtja a reá váró reformokat, privatizációs terveket. S alighanem még egy negyedik ellenőrzési procedúrának is alávetik a kormányt, mielőtt a nemzetközi intézmények csomagja kiürülne. Most már talán szó lesz a hitelteher könnyítéséről, átütemezéséről is, miután az utóbbi három évben az ország teljesítette a hitelezők által követelt és vizsgált költségvetési előírásokat, és kénytelen lesz a büdzsében 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges – azaz kamatfizetések nélkül értendő – többletet előállítani, ami súlyos megszorításokat tartogat még a görögök számára. Milyen egyszerű a tisztességes főstatisztikust hibáztatni minden szenvedésért, s ezáltal minden politikai felelősséget másra és a nemzetközi összeesküvésre hárítani.