Kovács: nem volt "B"-terv

Az írországi népszavazás eredménye viszonylag váratlanul érte az Uniót, így az Európai Bizottságot is. A lisszaboni szerződés elfogadására számítottunk. Nem volt B-terv a kudarc esetére. A Bizottság értékelése szerint az Európai Unió ugyan nem került válságba, de az elutasítás nehéz helyzetet teremtett. Lényegében így látták ezt az elmúlt héten megtartott csúcsértekezleten a tagállamok állam- illetve kormányfői is - mondta a 168 Óra online kiadásának nyilatkozó Kovács László. Az EU-biztos szerint októberre várható, hogy az ír kormány konkrét megoldási javaslatokat tesz az asztalra.

2008. június 24., 16:14

– Mit lehet tudni a kudarc okairól?

– Az ír választók nagyon keveset tudtak a többszáz oldalas, bonyolult nyelvezetű Lisszaboni Szerződésről. Még vezető politikusok is bevallották, hogy nem olvasták el. Ez lehetőséget adott arra, hogy az európai integráció ellenzői a népszavazás előtti hetekben hamis állításokkal riogassák az embereket. Azt állították, hogy a dokumentum elfogadása veszélybe sodorná Írország függetlenségét. Kikényszerítené az egészségügy és az oktatás privatizációját, az abortusztörvény módosítását, az ír gazdasági csoda egyik alappillérének számító alacsony társasági nyereségadó-kulcs felemelését. Ezeknek a híreszteléseknek azonban semmilyen alapjuk sincs. Ráadásul az ír kormány lebecsülte a hazug állítások hatását és nem cáfolta azokat kellő határozottsággal.

– El lehet a döntésért marasztalni a választókat?

– Az Európai Bizottság szerint – amit az állam- és kormányfői csúcs is megerősített – az ír választók döntését tiszteletben kell tartani, súlyos hiba lenne bírálni. A tanulságot az ír politikusoknak és az Európai Unió tisztségviselőinek kell levonniuk. Nem szabad elhamarkodott nyilatkozatokat tenni és döntéseket hozni. Időre van szükség a megoldás kialakításához és elfogadtatásához.

– Mit vár most a közösség Írországtól?

– Az ír vezetésnek elemeznie kell a helyzetet, és javaslatot kell tennie arra, hogy miként lehet megnyugtatni a szavazókat, miként lehet megértetni velük, hogy az állítólagos veszélyek nem léteznek.

– Mit tehet eben a helyzetben maga az unió

– Eddig 19 ország parlamentje ratifikálta a valamennyi tagállam kormánya által aláírt szerződést, köztük elsőként a magyar parlament. A jóváhagyást végig kell vinni a még hátralevő 7 tagállamban is. Ez kedvező hatást gyakorolhat az ír választók véleményére. Véleményem szerint elképzelhető megoldás az állam- és kormányfők olyan közös nyilatkozata, amely tételesen cáfolja a hamis állításokat. Ennél erősebb megoldás lenne egy a szerződéshez csatolt melléklet, ugyanezzel a tartalommal. Lehetségesnek tartom azt is, hogy a 26 tagállam egyhangú döntéssel biztosítsa Írország számára a kimaradás lehetőségét bizonyos együttműködési formákból. Történt már ilyen, pl. Nagy-Britannia, Dánia és Lengyelország esetében is.

– Bármi legyen is a javaslat, gondolom, az íreknek azt is jóvá kell hagyniuk.

–Természetesen valamennyi említett esetben elkerülhetetlen egy újabb népszavazás. Erre is volt példa, éppen Írországban, amely 2001 júniusában népszavazással utasította el a 2000-ben aláírt nizzai szerződést. A megismételt népszavazás kedvező eredménye érdekében az akkori ír kormány nagyon aktívan dolgozott. Még egy rövid, közérthető összefoglalót is készítettek a szerződés lényegéről. Mindennek eredményeként 2002 októberében az írek nagy többséggel jóváhagyták a dokumentumot.

–Ezek szerint kezdődik elölről a ratifikációs sorozat?

– Az legalább is nem kerülhető el, hogy a kialakított megoldással a többi 26 ország kormánya és parlamentje valamilyen formában kifejezze egyetértését.

– Mi a valószínű menetrend?

- Tudomásul kell venni, hogy az érvényben levő nizzai szerződés az eddigi keretek között biztosítja az Európai Unió további működését, de nem teremti meg a továbblépés lehetőségét az átláthatóbb, demokratikusabb és hatékonyabb működés felé.
Októberre várható, hogy az ír kormány konkrét javaslatokat tesz a megoldásra. A folyamatot erőltetni vagy siettetni hiba lenne, valószínűleg ellenkező hatást váltana ki Írországban. Bár az is nyilvánvaló, hogy túl sokáig nem halogatható a jóváhagyás. Jövőre, késő tavasszal meg kell választani az Európai Parlament képviselőit. Az egyes tagállamoknak járó mandátumok számáról viszont a lisszaboni szerződés rendelkezik. A végső jóváhagyásig nem hozhatók létre a hatékonyabb működéshez szükséges tisztségek, mint az Európai Tanács állandó elnöki posztja, a kül- és biztonságpolitikát megszemélyesítő főmegbízott, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is lenne. Nem vezethető be az új döntéshozatali rend és azok az intézkedések sem, amelyek az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek és az állampolgárok jogkörét bővítenék és ezzel az uniós intézmények működésének demokratikus jellegét erősítenék.
A lisszaboni szerződés írországi jóváhagyása tehát közösségi érdek.