Koszovói zavargások – Szankciókat vezet be Koszovó ellen az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok először sújtotta szankcióval Koszovót az albán nemzetiségű polgármesterek megválasztását követő heves összecsapások miatt, kizárva Pristinát egy nemzetközi hadgyakorlatból.
Koszovó többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, 20 ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart – jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete. „Koszovó számára ez a gyakorlat véget ért” – szögezte le az amerikai misszióvezető a helyi médiának. „A koszovói kormány intézkedései. a válság légkörét hozták létre északon” – hangsúlyozta a diplomata.
Az észak-koszovói erőszakos összecsapások akkor törtek ki, amikor a pristinai kormány rendőri beavatkozással próbálta beiktatni az újonnan megválasztott albán nemzetiségű polgármestereket. Hovenier továbbá azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást.
Április 23-án négy észak-koszovói helységben tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten – a tiltakozások dacára – hivatalosan is beiktatta a polgármestereket, ami heves összecsapásokhoz vezetett.
Hétfőn a zvecani tiltakozások során a KFOR harminc katonája is megsérült. A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Emmanuel Macron francia elnök szerdai sajtótájékoztatóján a koszovói hatóságokat tette felelőssé a helyzet romlásáért. Macron csütörtökön találkozik Olaf Scholz német kancellárral, valamint Aleksandar Vucic szerb és Vjosa Osmani koszovói elnökkel, hogy egyeztessen velük a kialakult helyzetről.
Eközben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő feltétel nélküli támogatásáról biztosította Szerbiát és a szerbeket. A koszovói szerbek jogait és érdekeit meg kell védeni – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországot aggasztják az erőszakos tüntetések.
(Kiemelt kép: összecsapások a koszovói Zvecan városában a szerb tüntetők és a KFOR békefenntartói között 2023. május 29-én. Fotó: STR/AFP)
