Korrupcióval vádolják Nicolas Sarkozyt
Korrupció, befolyással való üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt hivatalos eljárást indult Nicolas Sarkozy ellen. A volt köztársasági elnököt a rendőrség 15 órán át hallgatta ki. Először fordul elő Franciaországban, hogy egy volt államfőt őrizetbe vettek.
Sarkozy szabadon távozhatott a Párizs közeli Nanterre ügyészségéről, ahol ügyvédjével, Thierry Herzoggal és a semmítőszék két bírójával együtt hallgatták ki a februárban indított nyomozás folyományaként. Ellenük is eljárás indult.
Franciaországban nem ritkán emelnek vádat politikusok ellen korrupciós ügyekben. Jacques Chirac volt elnököt leköszönése után el is ítélték egy húsz évvel korábbi törvénytelen pártfinanszírozási ügyben, de kihallgatásra még soha nem vitték be volt államfőt.
A vizsgálóbírók azt gyanítják, hogy az igazságszolgáltatáson belül működött egy információs hálózat, amely az exelnököt közvetlenül tájékoztatta az olyan vizsgálatokról, amelyekben érintett lehet.
Az ügyészség tavaly rendelte el Sarkozy lehallgatását, az után a támogatás után nyomozva, amely állítólag Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett a 2007-es elnökválasztási kampányához.
Az ügyvédjével folytatott egyik megbeszélésből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert volt a közvetlen kapcsolattartó. A sajtóban márciusban közzétett leiratok alapján Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte az informátorának tartott bírónak.
A befolyással való üzérkedés tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és félmillió eurós bírsággal sújtható.
Az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetésekből egyébként az is egyértelművé vált: Sarkozy azzal is tisztában volt, hogy a rendőrség megfigyeli, ezért Paul Bismuth álnéven vett egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyeket azon beszélte meg az ügyvédjével.
Sarkozy mandátuma lejárta óta hat olyan ügyben indított eljárást a párizsi ügyészség, amelyben az exelnök érintett.
Ezek közül sokáig a Bettencourt-ügy tűnt a legkínosabbnak Sarkozy számára. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat, jelenleg már csak pártjának, a jobbközép UMP-nek néhány tagja ellen folyik eljárás az ügyben.
A korrupciós ügy tovább nehezítheti Sarkozy politikai visszatérését, amelyet szeptemberre tervezett. Akkor szeretné bejelenteni, hogy november jelölteti magát az UMP élére.
A legnagyobb ellenzéki pártban érezhető a zavar: a legtöbb jobboldali politikus eddig nem kívánta kommentálni a fejleményeket, csak Sarkozy néhány közeli barátja vádolta meg a szocialista hatalmat politikai leszámolással.
A kormánypárti politikusok és az elemzők viszont azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül végzi a munkáját, a volt államfővel pedig ugyanúgy bánik, mint a többi állampolgárral.
A rendőrségi ügyek néhány hónapja még érezhetően szolidaritást váltottak ki az UMP táborában, a párt szimpatizánsai visszavárták Sarkozyt az ellenzék élére. Azt remélték, hogy 2017-ben a volt államfő esélyes kihívója lehet a népszerűtlen Francois Hollande jelenlegi elnöknek. Ezt erősítve próbálta a pártvezetés néhány tagja politikai áldozatként kezelni a volt elnököt.
Az eljárás megindítása azonban a hitelesség kérdésében „kockázatos jelöltté” tenné a volt államfőt. Ebben reménykedik egyébként a többi jobboldali elnökjelölt is, köztük Francois Fillon és Alain Juppé korábbi kormányfők, akik a lehető legnagyobb távolságtartással kezelik Sarkozy ügyeit.
