„Kiemelkedő magyarok az iráni emberi jogokért”

Lassan egy évtizede, hogy a Magyar Televízió Vallási Főszerkesztősége megbízásából filmet forgattam a hazánkban kevesek által ismert baha’i hitről. Akkor ismerkedtem meg a SOTE-n két diplomát is szerzett fogorvossal, aki igazságügyi orvosszakértőként ma már szoros együttműködésben dolgozik a magyar rendőrséggel, és tagja az Amerikai Igazságügyi Tudományos Akadémiának (American Academy of Forensic Sciences) is. Ám Dr. Farid nem pusztán kiváló szakember. Kora ifjúságától elkötelezettje a szolidaritásnak, az együttérzésből és igazságérzetből fakadó segítségnyújtásnak. Életének fontos része a humanitárius és társadalmi szolgálat. Indiában részt vett egy széleskörű lakossági fogászati projekten, itthon serdülőcsoportoknak tart elméleti és gyakorlati oktatást a hajléktalan probléma enyhítéséért, a magyarországi baha’i közösség egyik vezetőjeként pedig legfőbb társadalmi vállalásuk a hazai cigány közösség felzárkóztatása. Mozifilmet is forgatott, amelynek milliós bevételét karitatív célokra ajánlották fel.

– Két éve e rövid filmes vélemények gyűjtését tartja az egyik legfontosabb ügyének.

– Több okból is. Perzsa származású vagyok, bár Ausztriában születtem, s nevelkedtem. Őseim szép és gazdag országát fáj nekem jogtiprónak látni. De baha’i is vagyok. A mi hitünk szerint egy igazságos társadalom legalapvetőbb tulajdonsága az emberi jogok tiszteletben tartása. Köztudott, hogy a baha’i vallást megszületése óta – több, mint 150 éve – üldözik Iránban, de különösen, és nagy erővel a forradalom óta. Az apai nagynénémet a hite miatt végezték ki 1979-ben, éppúgy, mint több száz ártatlan hittársát. Köztük egy 16 éves fiatal lányt, aki vasárnaponként hittanra tanított gyerekeket. Végül, de talán ez a legfontosabb: ember vagyok, tehát erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy bármilyen elnyomás és igazságtalanság ellen felemeljem a szavam, és minden lehetséges békés módon kifejezzem szolidaritásomat az áldozatokkal. Nem lehet tétlenül nézni, hogy a teljes baha’i vallási vezető testület – köztük több idős, és beteg honfitársam – 5 éve börtönben ülnek Teheránban. Rajtuk kívül több, mint száz, vallásukat vállaló ember van jelenleg is bezárva, köztük kismamák a csecsemőjükkel. A megtorlásnak, a megfélemlítésnek számtalan formája létezik. Már az iskolákban kezdődik, ahol folyamatosan megalázzák és verik a baha’i gyerekeket, társaikat azzal fenyegetik, hogy amennyiben velük barátkoznak, nem tanulhatnak tovább. Különösen nagy nemzetközi felháborodás övezi a tényt, hogy a bahá'í vallású diákokat egy minisztériumi rendelettel kizárták a felsőoktatásból és a közösség által létrehozott oktatási hálózatot (BIHE) az oktatók bebörtönzésével és elkobzásokkal igyekeznek megsemmisíteni. Az iráni kormány így akarja kiküszöbölni a baha’i értelmiség növekedését.

– Egy kanadai szenátor szavaival élve „ideológiai alapon zajló népirtás”, ami Iránban történik. A nyolcvanas évektől kezdődően az újra felerősödő szisztematikus pogromok, bebörtönzések, eltűnések és kivégzések riasztó képet festenek.

– A cél – egy napvilágra került titkos iráni kormányzati memorandum szerint – nyilván ezen békés és törvénytisztelő vallási közösség ellehetetlenítése, sőt fizikai megsemmisítése külföldi gyökereinek felszámolásával és az Iránban élő közösség elsorvasztásával. Az üldözés kiterjed arra is, hogy ingatlanjaikat elveszik, otthonaikat és temetőiket vandál módon feldúlják, vagy akár meg is semmisítik. Nyugdíjat nem kaphatnak, a legfontosabb állami médiák propaganda hadjárataikban pedig folyamatosan valótlanságokat állítanak a baha’iokról.

– Évekkel ezelőtt – épp a fent említett filmben – Habsburg Ottóval beszélgettem a hit gyakorlóival szembeni megtorlásokról. Európa Parlamenti elnökként ő többször is felemelte szavát a baha’iok iráni üldöztetése ellen. A kiváló politikus azt mondta, mindezt azért tette, mert szerinte a baha’iok rendkívüli emberek, akik szeretetet, megértést, békét sugároznak, hisznek és vallanak, szeretnének a földkerekségen.

– Fontos megjegyezni, hogy Iránban nemcsak baha’iokat üldöznek, hanem ügyvédeket, újságírókat, színészeket, zenészeket, sportolókat, emberi jogi aktivistákat. Vagyis mindenkit, aki bármilyen formában felemeli szavát a demokrácia és a szabadság mellett, a megkülönböztetések ellen. Értve ezalatt pl. a nők totális elnyomását. És még hosszan folytathatnánk a sort. Ha egy aktivista bíróság elé kerül, védőügyvédjének nincs szabad keze, mi több, börtönbe kerülhet, ha reálisan jár el védencével. Így járt Shirin Ebadi ügyvéd és emberi jogi aktivista, aki a demokráciáért és az emberi jogokért tett erőfeszítései miatt 2003-ban Nobel-békedíjat kapott. Ő volt az első iráni és az első muszlim nő, akit a díjjal jutalmaztak, amelyet 2009-ben az iráni hatóságok elkoboztak tőle. Az iráni hatóságok sorozatos zaklatásai miatt megváltoztatta a lakhelyét, külföldön él.

– A világsajtó is foglalkozott a hírrel, hogy tavaly, a cannesi filmfesztivál után a fiatal világhírű színésznő, Golshifteh Farahani azért nem térhetett haza Iránba, mert hiányos öltözékű fotója jelent meg egy francia magazinban. A helyzet fonákságát az is jól jelzi, hogy a modern Irán jelképe, a teheráni Szabadság Emlékmű, az Azadi Tower tervezője Hossein Amanat a hite miatt 30 éve külföldön kényszerül élni, nem mehet vissza szülőhazájába.

– Valamennyien fontosnak tartjuk, hogy minél többen szolidaritásukkal tiltakozzanak az Iránban folyó jogtiprások ellen. Ismert emberek hívunk segítségül, akik példaképként sok ember véleményére hatással vannak. Rajtuk keresztül nagyobb nyilvánosságot kaphat mindaz a jogtiprás, ami Iránban különösen az 1979-es forradalom óta történik. Ezek a hírességek, Sebestyén Márta, Göncz Kinga, Osztolykán Ágnes és a többiek, a saját közösségi oldalukon is megjelentetik a fontos üzeneteket, amelyek ezáltal több tízezer emberhez jutnak el. A projekt másik fontos célja, hogy a több ezer börtönben sínylődő iráni áldozat érezze a szolidaritást, s ez erőt adjon nekik méltánytalan helyzetük elviseléséhez. Tudják, hogy nincsenek elfelejtve, hogy figyel rájuk a világ. Mindezeken túl azt gondoljuk, hogy a vezető nagyhatalmak mellett fontos az olyan kis országok ilyen jellegű üzenete is, mint Magyarországé. Példa lehet ugyanis más, kisebb nemzetek számára, hogy érdemes fellépni a jogsértések ellen.

– Kezdeményezésük már Magyarország határain messze túl is ismert.

– Az egyik Amerikában működő perzsa csatorna, a NOVEEN TV egy 20 perces riportfilmet készített a közelmúltban. Velem beszélgettek, illusztrációként pedig idéztek a megszólaló notabilitások véleményéből. Ennek a csatornának az adásait Iránban is látják, így a mi üzeneteink ezúton eljutnak azokhoz, akikért felemeljük szavunkat. Kitartóan folytatjuk a videóüzenetek rögzítését, ezeket angol feliratozással elküldjük a különböző külföldi, köztük az iráni hírcsatornáknak. Noteszünkben hosszan sorakoznak azon kiemelkedő és ismert magyar személyiségek, művészek, sportolók nevei, akik már igent mondtak felkérésünkre. Köszönjük nekik, és mindenkinek, aki felemeli szavát az Iránban folyó jogtiprás ellen. A jelen helyzet és az Iráni Iszlám Köztársaság Alkotmányában foglaltak ugyanis világosan látható ellentmondásban vannak. A 9-es cikkely szerint például: „Egyetlen hatóságnak sincs joga – az ország függetlenségének és területi integritásának megőrzése ürügyén – a törvényes szabadságjogokat eltörölni, még az e célból hozott törvény(módosítások) beiktatásával sem.” A 14-es cikkely pedig az mondja: „Összhangban a szent verssel („Isten nem tiltja, hogy kedvesen és igazságosan bánjatok azokkal, akik nem harcoltak ellenetek vallásotok miatt, és nem űztek el titeket otthonaitokból.”) az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és minden muszlimnak kötelessége, hogy a nem-muszlimokkal az iszlám igazságosság és egyenjogúság etikai normáinak megfelelően bánjanak, tiszteletben tartva emberi jogaikat. Ezen alapelv mindenkire vonatkozik, aki tartózkodik az összeesküvéstől vagy az iszlám és az Iráni Iszlám Köztársaság elleni tevékenységtől."

(A projekt darabjai itt tekinthetőek meg: