Ez rejlik valójában Putyin atomfenyegetése mögött

Nem valószínű, hogy az általuk éppen elfoglalni, tehát Oroszországhoz csatolni kívánt ukrajnai területeken valóban nukleáris fegyvert vetne be Vlagyimir Putyin, hiszen ettől főleg ők szenvednének kárt, mondta Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Kaiser Ferenc szerint a 300 ezres orosz mozgósítás az abszolút minimum, ami az ukrajnai arcvonal fenntartásához szükséges. Putyin nukleáris fenyegetése pedig szerinte Kína növekvő befolyásáról és az ezzel kapcsolatos moszkvai paranoiáról is szólhat.

2022. szeptember 21., 15:15

Szerző:

Nagyjából igazak lehetnek a korábbi, 100 ezer fős orosz veszteségekről szóló információk, állítja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Kaiser a 168.hu kérdésére arról is beszélt, hogy távolról sincs szó az orosz hadsereg teljes mozgósításáról:

„Az Oroszországi Föderáció fegyveres erejének több mint kétmillió kiképzett tartalékosa van, abból 300 ezer egy kvázi mérsékelt mennyiség. Olyanokat mozgósítanak, akik nem olyan régen szereltek le, és frissek az emlékeik, többet nem is érdemes, hiszen még ezeket az embereket sem lehet rögtön bevetni, szükség van egy úgynevezett frissítő, avagy ismeretpótló kiképzésre is.” 

– mondta Kaiser Ferenc.

Az orosz mozgósítás az abszolút minimum, ami a háború folytatásához szükséges

Kaiser Ferenc a mozgósítással kapcsolatban megállapította, hogy abban az esetben, ha nagyon gyorstalpalóra is veszik a kiképzést, akkor is jó pár hétbe telik. Ehhez azonban laktanyák és főleg, képzett altisztek és tisztek szükségesek. Az NKE docense szerint a 100 ezres orosz veszteség (halottak, sérültek, dezertőrök) miatt éppen ezekből van hiány, tehát a kiképzés el is húzódhat.

„Egy háborúban területet szerezni, tehát elfoglalni és megtartani gyalogos, avagy ahogyan őket a magyar Honvédségben hívják, lövészkatona tud. Ez az elem eddig borzasztóan hiányzott az orosz hadsereg ukrajnai hadműveletei során.” 

– szögezte le Kaiser Ferenc.

A szakértő hangsúlyozta, a most bejelentett, az orosz hadügyminisztérium tájékoztatása szerint mintegy 300 ezer fős mozgósítás éppen arra elég, hogy megpróbálják azt a több mint 1000 kilométeres ukrajnai arcvonalat tartani, ami mostanra kialakult. Pontosabb adataink erről nincsenek, de Kaiser szerint hozzávetőleg 200 ezer orosz gyalogos lehet most az ukrán fronton. Ez kilométerenként 200 embert jelent, eltekintve azoktól az áttörési pontoktól (ilyen a luhanszki, harkovi és herszoni frontszakasz is) ahol konkrét hadicselekmények zajlanak, itt értelemszerűen kilométerenként még több emberre van szükség, mivel nagyobb a műveleti sűrűség.

UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT
(Ukrán katonák vizsgálnak át egy elpusztított orosz tankot egy elhagyott orosz katonai pozíciónál a Liszicsanszk környéki Bilogorivka falu mellett 2022. június 17-én. Fotó: Anatolii STEPANOV / AFP)

„Ez viszont akkor is nevetségesen kevés ember.” – szögezte le Kaiser. Véleménye szerint a 300 ezer ember is csupán az arcvonal réseinek betömködésére lesz elég az orosz hadvezetésnek. Az újonnan besorozott katonák tehát az „akut élőerő-hiányt” lesznek hivatottak pótolni, de ez sem lehetséges azonnal.

„Ez sem úgy néz ki, hogy csettint egyet Putyin és másnap odakerül 300 ezer orosz katona” – emlékeztetett az elemző. További problémát okozhat Moszkvának az is, hogy márciustól fogva az ukrajnai háborúban önkéntesen, hivatásosan, vagy  – a Wagner-csoport esetében – zsoldért harcoltak az emberek. Aki tehát önként, lelkesedésből akart részt venni Putyin oldalán a háborúba, azt már korábban bevették.

Kaiser szerint egészen más műfaj az, ha nem önként, nem lelkesen harcolni akaró embereket küldenek a frontra. Ezeket a tartalékosokat a szakértő szerint gyakorlatilag úgy kell összefogdosni Oroszország különböző kormányzóságaiban. De akit kényszerből visznek háborúba, abban a harci vágy is kevésbé tombol mint egy önkéntesben, miközben az ukrán hadsereg a hazáját védi, tehát a katonák morálja is sokkal magasabb, ez pedig Kaiser szerint egyáltalán nem lebecsülendő előny.

Ezenkívül logisztikai kihívás is ennyi embert rövid idő alatt felfegyverezni, kiképzésüket frissíteni, vagy akár a műveleti területre gyorsan és hatékonyan eljuttatni, Putyin egyszerű rendeletétől tehát a háború menete még nem fordul meg. Ahogyan az sem jelentős változás Kaiser Ferenc szerint, hogy Oroszország önhatalmúlag „népszavazásokat” ír ki az elfoglalt ukrán területeken.

RUSSIA-POLITICS-PUTIN
(Vlagyimir Putyin orosz elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a Marsall Rokosszovszkij komphajó zászlófelvonási ünnepségén a Moszkva melletti Novo-Ogarjovo állami rezidencián 2022. március 4-én. fotó: Alexey NIKOLSKY / SPUTNIK / AFP)

Kaiser szerint semmiképpen sem tekinthetők legitimnek olyan referendumok, amelyek egy harci helyzetben, részben kirabolt, részben elhurcolt, részben meggyilkolt és megkínzott lakosság körében próbálnak a megszálló hatóságok lefolytatni, ennyiből ezek kimenetele is biztosíthatóan 90 százalékban a csatlakozást fogja kihozni. Kaiser szerint ennek egyetlen célja van, a belföldi orosz közvélemény előtt Putyin és vezetése így próbálja legitimálni az ukrajnai háborút, hiszen ha a Donyec-medence és Dél-Ukrajna orosz terület, akkor már honvédő háborúként adhatják el a harci cselekményeket és a tartalékosok behívására is jogalapot teremtettek.

Az atomfenyegetés Kínáról is szól

„Miért vetne be Oroszország Ukrajnában nukleáris fegyvert?” – válaszolt a szakértő kérdéssel arra, hogy a népszavazásokkal akár ezt is megalapozhatja Putyin. A későbbiekben kifejtette, szerinte szinte kizárható, hogy taktikai-harcáaszati (tehát pár kilotonnás) nukleáris fegyvert alkalmazna az orosz hadvezetés a háború során, egyrészt az arcvonalon ebből nagyon kétséges katonai előnyök származnának csak, pár kilométeren belül semmisíti csak meg a szembenálló haderőt.

Másrészt, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök és a hadvezetés kinyilvánította, azok az ukrajnai megyék, ahol az arcvonal jelenleg húzódik, szerintük már Oroszország részei, Oroszország tart igényt megszállásukra, kormányzásukra, igazgatásukra.

„A saját területemre dobnék atombombát? Mégis miért?” – kérdezi még Kaiser. Hozzátette, ami a nemzetközileg is elfogadott orosz-ukrán határok átlépését illeti, az ukrán hadsereg ebben nagyon fegyelmezett volt. Harkiv megyében már több helyen is az orosz határig ért el az ukrán ellentámadás, néhány apró esettől eltekintve mégsem mentek tovább. Tehát sohasem fenyegették Oroszországot olyan módon, hogy az nagyobb válaszreakciót igényelne, az ukránok csakis Ukrajna területén hajtják végre hadműveleteiket.

Az sem értelmezhető Kaiser szerint Putyin beszédében komoly érvként, hogy „Oroszország a Nyugattal harcol”, hiszen egyetlen NATO-alakulat sincsen az arcvonalon, a NATO országai nem fenyegették Oroszországot támadással, és soha nem is fogják Oroszországot megtámadni.

Arra a kérdésre, hogy akkor Putyin nukleáris fenyegetésének mi a célja, Kaiser Ferenc úgy válaszol:

ez a lépés ugyanannyira szól Kínának, mint a nyugati hatalmaknak. Aláhúzta ugyanis, hogy ha az elmúlt pár hét eseményeit megvizsgálva, azt látjuk, hogy Moszkva hagyományos hatalma és befolyása a közép-ázsiai, térségben rendkívül meggyengült, ezt pedig politikai és kereskedelmi értelemben Peking nagyon is kihasználja.

A szakértő emlékeztetett, Putyin múlt heti szereplése a Sanghaji Együttműködés üzbegisztáni, szamarkandi csúcstalálkozóján már mutatta ezeket a törésvonalakat. Egyrészt még a kirgiz elnök is megvárakoztatta Putyint kétoldalú megbeszélésük előtt. Másrészt pedig Putyin nyilatkozata Hszi Csin-ping kínai elnökkel való találkozója után is arra utal, Kína azt szeretné, ha az oroszok az ukrajnai konfliktust minél előbb lezárnák.

Ebben a helyzetben Kaiser szerint feléledhet az a hagyományos moszkvai vezető körökben létező paranoia, hogy a kelet-európai háborút kihasználva Kína fenyegetheti Oroszország távol-keleti, energiaforrásokban és nemesfémekben rendkívül gazdag hátországát. A területi integritás minden eszközzel való védelme, amiről Vlagyimir Putyin szerdai beszédében is értekezett az NKE szakértője szerint tehát arról is szólhat, hogy Pekingnek is üzenetet küld, ne próbálkozzon akciókkal Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten se.

NATO-válasz: Jó úton járunk

A NATO katonai reakcióiról Kaiser úgy vélte, Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentése azt üzenheti a nyugati katonai szövetségnek: mindent jól csinálnak, ezen az úton kell tovább haladni. A rendkívül magas orosz emberveszteség és a gazdasági nehézségek lassan érzékelhető hatása egyrészt megerősítheti a NATO vezetőket abban, érdemes Ukrajna hadseregét fegyverezni, másrészt az EU és az Egyesült Államok politikai vezetését abban, érdemes az eddigi szankciókat fenntartani, sőt, újabb gazdasági szankciókat is bevezetni, hiszen az orosz elnök reakciója elkeseredettségre és gyengeségre utal.

Kaiser Ferenc szerint mindezt még megerősíti, hogy a NATO-nak nincsen az oroszokhoz hasonló akut élőerőhiány-gondjuk az általuk védett határokon, ezért értékelése szerint nagyobb csapatmozgásokra, új erők tömeges mobilizációjára a nyugati szövetség részéről nem fog sor kerülni.

(Kiemelt kép: Az orosz hadsereg egyik Iszkander-M rakétakilövő egysége az ukrán fronton. Fotó: RIA Novosti / Sputnik / Sputnik via AFP)

20:32

Brazíliában vasárnap megkezdődött az elnökválasztás első fordulója, a voksolás favoritjának a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő számít a hivatalban lévő, jobboldali Jair Bolsonaróval szemben.

20:09

Oktatásért tüntető nők mintegy százfős csoportját zavarták szét vasárnap a nyugat-afganisztáni Herát városában a radikális iszlamista tálibok.

A Donyeck megyei Liman városának visszafoglalása a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elcsatoltnak nyilvánított területen bizonyítja az ukránok sikereit, és azt, hogy képesek visszaszorítani az orosz erőket – jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.