Jövedelmük nem elég a család alapigényeinek fedezésére
Az ENSZ megbízásából készült felmérés szerint a hazájukba visszatérő iraki menekültek jelentős része bánja, hogy a hazatérés mellett döntött. A hazatérőknek megélhetési gondjaik vannak, nem jutnak kielégítő egészségügyi ellátáshoz, ráadásul a térségben még mindig mindennaposak a civilek életét veszélyeztető robbantások.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) megbízásából készített felmérés szerint a Bagdadba visszatérő iraki menekültek 61 százaléka bánja, hogy a menedéket nyújtó országokat elhagyva visszatért szülőhazájába. A Szíriából és Jordániából 2007-2008-ban visszatért menekültek többsége megélhetési gondok miatt hagyta el a fogadó országot, és tért vissza Irakba, de hazájukban 87 százalékuk szintén azzal szembesül, hogy jövedelmük nem elég a család alapigényeinek fedezésére. A visszatérők nem találnak állandó munkahelyet, így alkalmi munkákból kénytelenek megélni. Emellett nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, továbbá folyamatos bizonytalansággal kell együtt élniük. A megkérdezett több mint 2300 hazatérő számolt be a civil lakosság életét is veszélyeztető robbantásokról, emberrablásokról és katonai akciókról, amelyekkel lakóhelyükön rendszeresen szembesülnek.
Egy másik, Szíriában és Jordániában élő 3500 iraki menekült megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a menekültek többsége továbbra sem mer visszatérni hazájába. Ők a lakhatási, megélhetési és oktatási problémák mellett szintén a politikai és társadalmi bizonytalanságot hangsúlyozzák visszatérésük akadályaként.
Nem támogatják a hazatérést
Az ENSZ menekültügyi hivatala a biztonsági kockázatokra való tekintettel szintén nem javasolja a hazatérést a menekülteknek. Ugyanakkor a hazatérni kívánóknak anyagi segítséget nyújt a hazajutás és újbóli letelepedés költségének – legalább részleges – fedezésével. A lehetőséggel 2007 óta alig háromezer menekült élt, igaz sokan az ENSZ segítsége nélkül tértek haza.
Szíriában és Jordániában jelenleg mintegy 180 ezer regisztrált iraki menekültet tartanak nyilván - írta az ELTE Társadalomtudományi Karának Hírlevele.
