Joe Biden nyit Európa felé, de a különutas Magyarország perifériára szorulhat
Az ideológiai különbségek nem kedveznek a magyar-amerikai kapcsolatoknak.
Joe Biden amerikai elnök a napokban tartott müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) beszélt először európai partnerei előtt hosszabb távú külpolitikai terveiről. Úgy fogalmazott: „hadd vegyem elejét az elhúzódó kétségeknek: az Egyesült Államok szorosan együtt fog működni az európai uniós partnereivel a kontinens fővárosaiban, Rómától Rigáig, hogy megfeleljünk mindazoknak a közös kihívásoknak, amelyekkel szembesülünk”.
A nukleáris fegyverek elterjedésének veszélye az elnök szerint továbbra is gondos diplomáciai együttműködést igényel. Szerinte átláthatóságra és jó kommunikációra van szükség a félreértések vagy stratégiai hibák kockázatának elkerülése érdekében. Az Egyesült Államok és Oroszország ezért hivatalba lépését követően további négy évvel meghosszabbította a New START elnevezésű megállapodást. Ezt még Barack Obama elnöksége alatt kötetötte meg a két ország, célja az volt, hogy mindkét fél csökkentse atomfegyvereinek számát. Az elnök arról is beszélt, hogy kész újratárgyalni az érintettekkel az iráni atomprogram visszaszorításáról szóló megállapodásokat. Feladatanának tartja továbbá azt is, hogy Irán közel-keleti destabilizációs kísérletienek visszaszorítása érdekében is szorosan együttműködjön az európai partnereivel.
Az elnök szerint létfontosságú emellett az ISIS-szel szembeni közös fellépés. Mint mondta, a NATO védelmi miniszterei támogatták az iraki misszió kiterjesztését, amely fontos lesz az ISIS elleni folyamatos harc szempontjából. „Nem engedhetjük meg, hogy az ISIS ismét fenyegesse az embereket a Közel-Keleten, Európában, az Egyesült Államokban és másutt” – fogalmazott Biden.
Az elnök arra is figyelmeztettett, arra számít, Kínával a versengés várhatóan erősödni fog. „A jövőbeli versenyt megnyerhetjük, de ehhez tisztán kell látnunk a történelmi jelentősőgű beruházásokat és partnerségeinket. Védenünk kell az innovációt, a szellemi tulajdont és a krativitást, amely a nyílt demokratikus társadalmakban a szabad eszmecserék révén virágozhat” – hangzott el az elnök beszédében. „Fel kell lépnünk a kínai kormány gazdasági visszaéléseivel és kényszereivel szemben, amelyek aláássák a nemzetközi gazdasági rendszer alapjait” – emelte ki az elnök.
A konferencián több téma mellett arról is beszélt, hogy az emberiség a világ jövőjéről szóló vita kellős közepén tart. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint az olyan kihívások kezelésére, mint a negyedik ipari forradalom, a koronavírus-járvány vagy épp a globális felmelegedés, az autokrácia a megfelelő válasz. Mások szerint az erős demokráciák a megfelelőek, s Biden, mint mondta, ez utóbbiak közé tartozik. Az elnök hangsúlyozta, a transzatlanti kapcsolatok történetében az utóbbi négy év nehéz volt, ám „Amerika visszatért”, és elkötelezett európai partnerei, valamint a NATO mellett.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump elnöki időszaka alatt a transzatlanti kapcsolatokat valóban bizalmatlanság jellemezte, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a republikánus elnök megkérdőjelezte a NATO jelentőségét és 5. cikkelyének biztonsági garanciáját. Később ugyan visszakozott ezektől, de az elnökkel szembeni bizalmatlanság erős maradt az európai közgondolkodásban. Az Egyesült Államok a Trump-adminisztráció idején egyébként is inkább a kétoldalú kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Ez azt jelentette, hogy a szövetségi rendszeren belül is inkább csak néhány országot tekintett szorosabb partnerének, a térségből például Lengyelországot, Romániát vagy északon Norvégiát. Trump politkája ellen azonban olyan konkét lépések is bizalmatlanságot ébresztettek, mint az USA kiléptetése a Párizsi Klímaegyezményből, a WHO-ból, vagy az iráni atomalku felmondása. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezekben már most is elmozdulás látható, ám a transzatlanti kapcsolatok már nem lesznek olyan szorosak, mint amilyenek a 90-es években voltak.
„Ez azért nem következhet be, mert Európa fokozatosan veszít a fontosságából az Egyesült Államok külpolitikájában” – vélekedik a szakértő. Szerinte ez a folyamat már Barack Obama elnöksége alatt elkezdődött, Trump idején pedig tovább folytatódott. Az amerikai külpolitika minden jel szerint a jövőben is Kínára fog összpontosítani: azaz Kína gazdasági-hatalmi nyomulásának feltartóztatása lesz a cél, ehhez képest pedig az európai kapcsolatok másodlagosak maradnak.
Gondot okozhat az is, hogy az év végén az Európai Unió aláírt egy nagy jelentőségű pénzügyi, kereskedelmi egyezményt Kínával. Ez az egyezmény ugyan még nem lépett érvénybe, de ha később működőképesnek bizonyul, az ellene hat majd az USA azon törekvéseinek, amelyek a kínai szuperhatalmat gazdaságilag inkább elszigetelni próbálnák. Tálas szerint az Egyesült Államok érdeke az, hogy az európai országokat felzárkóztassa a Kínával szembeni politikájához a kereskedelmi háborúban. Mindezekből az következik, hogy a jövőben is lesznek olyan területek, amelyekben Európa és Amerika inkább vetélytársak lehetnek, mint szövetségesek.
Múlt pénteken Aszad Madzsíd Hán, Pakisztán amerikai nagykövete a Stimson Center amerikai kutatóintézet online fórumán arról beszélt, az amerikai tisztségviselőknek egyeztetniük kellene az iszlamista felkelőkkel, mielőtt döntenek arról, hogy kivonják-e teljesen a maradék 2500 amerikai katonát Afganisztánból. Ami az USA közel-keleti politikáját illeti, az elmúlt pár évben a háttérbe vonulás volt megfigyelhető, elég csak az iraki csapatkivonásokra gondolni, vagy arra, hogy az USA lényegében elhagyta Szíriát. A szakértő úgy látja, ebben a folyamatban aligha várható látványos változás. Tálas szerint sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az USA saját regionális szövetségeseinek adja át a feldadatokat. „Az USA jelen lesz, de kevésbé lesz aktív. Katonailag inkább aszimmetrikus műveleteket fogja előtérbe helyezni” – fogalmazott.
Ami Magyarországot illeti, Tálas szerint a szakértők többsége azt várja, hogy a Biden-adminisztráció alatt gyengülnek a kétoldalú, nem függetlenül attól, hogy a magyar kormány más ideológiai alapokon áll, mint az amerikai vezetés. „Magyarország több szempontból is a különutasok közé tartozik, és ez nem fogja arra ösztönözni Washingtont, hogy szoros kapcsolatokat tartson fenn a magyar vezetéssel” – fogalmazott a szakértő. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy ne lépne fel, ha az érdekei sérülnek. Látványos lépésekre azonban amerikai részről nem számít, szerinte a Biden-kormány inkább szimbolikus jelzésekkel fogja érzékeltetni távolságtartását.
(Kiemelt kép: Joe Biden amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök (b-j a kivetítőn) élő televíziós fórumon vesz részt az MSC szervezőjével Münchenben 2021. február 19-én. MTI/EPA/MSC | Müller)
