Japánban lépéseket tesznek a népességfogyás és az öregedés ellen

A jelenleg érvényes rendszer szerint minden, alacsony jövedelemmel rendelkező háztartás havonta 10 ezer jen (26 ezer forint) támogatást vagy gyermekenként 15 ezer jen (39 ezer forint) pótlólagos juttatást kap. A pénteken bemutatott családtámogatási intézkedések legfontosabb eleme a jövedelmi korlát eltörlése és így a támogatásra jogosultak körének kiterjesztése. Ezzel az állam a jövőben minden szülőnek anyagi támogatást nyújt mindaddig, amíg gyermeke el nem éri a középiskolás kort. 

A tervezet szerint a tokiói kormány emellett fontolóra vette, hogy az általános egészségbiztosítási rendszer keretein belül átvállalja a szülőktől a szülési költségeket, továbbá ingyenessé tennék az iskolai étkeztetést az általános iskolákban. A kormány ezenkívül megemelné a szülési szabadság idején járó támogatások összegét is, ezzel lehetővé téve, hogy az édesanyák mellett az édesapák is jelen lehessenek a gyermeknevelésben, és több időt tölthessenek családjukkal. 

Az ázsiai szigetországban a születések száma immár hetedik éve folyamatosan negatív rekordot döntött azóta, hogy 1899-ben elkezdték hivatalosan nyilvántartani. Tavaly fordult elő először, hogy 800 ezer alatt volt az újszülöttek száma. 

Kisida Fumio miniszterelnök 2021-es hivatalba lépésekor kormányprogramjának egyik legfontosabb napirendi pontjaként hivatkozott az öregedő társadalom okozta demográfiai és gazdasági problémák kezelésének szükségességére. 

A pénteki kormányzati intézkedések bemutatásakor Kisida újságíróknak kifejtette: a kormány a miniszterelnök elnökletével új testületet fog megalakítani, melynek feladata a családtámogatásra vonatkozó költségvetési kérdések pontos kidolgozása lesz. Hangsúlyozta: a cél, hogy a támogatásokat a korábbiak duplájára emeljék. Egyelőre nem közölték, hogy a költségvetési többletkiadásokat miből fogják fedezni. 

A gyermekvállalással kapcsolatos szakpolitikai intézkedések felügyeletére a kormány – Ogura Maszanobu gyermekpolitikai miniszter vezetésével – új hivatalt hoz létre, amely már szombaton munkához lát. 

Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, de az országban – nemzetközi összehasonlításban is – kiemelkedően magasak a megélhetési költségek. A munkavállalók 40 százaléka részmunkaidőben vagy megbízási szerződés keretében dolgozik, a kormányt pedig sok kritika érte, amiért sokak szerint nem tett eleget azért, hogy megkönnyítse a fiatalok, a nők és az etnikai kisebbséghez tartozók társadalmi integrálódását.

Egy felmérés szerint a 18 és 34 év közötti japán nők sokkal inkább a karrierlehetőségekre koncentrálnak, és legtöbben ugyan terveznek házasságot, de túlnyomó részük nem akar egynél több gyereket vállalni. Ráadásul évek óta növekszik azon nők száma is, akik egyáltalán nem akarnak férjhez menni.

(Kiemelt kép: Járókelők a japán Akihabara városában 2021. augusztus 4-én. Fotó: Yuki Iwamura / AFP)