Izrael mentheti meg Európát

Izrael valószínűleg már 2023-ban beindíthatja Európába irányuló földgázexportját, pótolva az orosz szállítások visszafogása miatt kieső mennyiség nagyjából 10 százalékát, mondta Jair Lapid izraeli miniszterelnök hétfőn Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

2022. szeptember 12., 16:11

Szerző:

 A két kormányfő közös tájékoztatóján Jair Lapid kiemelte, hogy Izrael bekapcsolódik az orosz földgáz kiváltását célzó európai erőfeszítésekbe. Hozzátette, hogy hazájában számos feltörekvő technológiai vállalkozás - startup cég - tevékenykedik a megújuló energiaforrások hasznosításának területén, és Izrael itt is együttműködne Németországgal, amely "szuperhatalom az innovációban".

 Olaf Scholz a többi között arról szólt, hogy Németország az izraeli fejlesztésű Nyíl-3 rakétarendszerrel korszerűsítené légvédelmét. Ezzel kapcsolatban Jair Lapid elmondta, hogy egyelőre csak egy "lehetséges üzletről" van szó, de mindenképpen azzal számolnak, hogy Izraelnek lesz szerepe a német védelmi képességek fejlesztésében, méghozzá főleg a légvédelem területén, és erről napi szinten egyeztetnek német partnereikkel. 

Azzal kapcsolatban, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök augusztusban Berlinben a német kancellárral tartott tájékoztatóján a holokauszthoz hasonlította Izrael palesztinokkal szembeni politikáját, Jair Lapid kiemelte, hogy Olaf Scholz - aki csak a közös tájékoztató után utasította el a palesztin elnök kijelentését - egyértelműen elhatárolódott Mahmúd Abbász "egyszerűen szörnyű" mondataitól, amiért köszöntetet érdemel. Jair Lapid és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy a nácik törekvése a zsidó nép kiirtására példa nélküli az emberiség történetében és nem hasonlítható semmihez. Jair Lapid kiemelte, hogy a palesztin vezető berlini kijelentéséből kibontakozó felfogás jellemzi a palesztin gyerekeknek készült tankönyveket is. A palesztinokat így már gyerekkortól kezdve "gyűlöletre uszítják", amit nem szemlélhet tétlenül a civilizált világ – mondta az izraeli kormányfő. Olaf Scholz és Jair Lapid tájékoztatóján az is megmutatkozott, hogy a német és az izraeli vezetés továbbra sem ért egyet az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodás (JCPOA) felújításának ügyében. 

Olaf Scholz kiemelte: a közeli jövőben ugyan nem várható, hogy Irán elfogadja a megállapodásban részes európai országok – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – által a megegyezés felújítására tett javaslatokat, de van esély az előrelépésre, ezért az európai felek türelmesek.  Ezzel szemben Jair Lapid kijelentette, hogy a 2015-ös megállapodás megbukott, és súlyos hiba lenne visszatérni hozzá. Mint mondta, helyzetértékelésének alátámasztására érzékeny hírszerzési információkat osztott meg a német kancellárral.

(Kiemelt kép: Jaír Lapid. Fotó: AFP | Jack Guez)

Megszavazta a lengyel parlament alsóháza azt a kormánypárti tervezetet, amelynek értelmében 2024. április 30-ig meghosszabbítanák az önkormányzatok választási ciklusát. Ennek megfelelően Lengyelországban fél évvel elhalasztanák a helyhatósági választást, amelynek időpontja egyébként egybeesne a jövő őszi parlamenti választáséval.

A szivárgások pontos mértéke nem tisztázott, de az Északi Áramlat földvezetékeken nem volt visszatartó mechanika, ezért az összes vezetékben lévő földgáz kiszabadulhat, ami azt jelenti, hogy több, mint 1,3 millió autó éves üvegházhatást előidéző gázkibocsátásának megfelelő mennyiségű metán kerülhet a légkörbe mindössze pár nap leforgása alatt.

Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy hazai gyártmányú drónjaik nem felelnek meg „taktikai és technológiai” követelményeknek.