Ismét Ausztriában a kitoloncolt gyerekek

Ki hitte volna, hogy alig két hét alatt vissza is térhetnek a nyolcéves koszovói ikrek. Bár a belügyminiszter példásan hamar engedett a népharagnak, és visszavonta a gyermekek kitoloncolásáról korábban kiadott határozatot, ez még messze van a végleges megoldástól. Egyre élesebb a vita arról, ki a humanitárius alapú letelepedési engedély biztosításának illetékese, és nem lenne-e ideje alkotmányban rögzíteni a gyermekek jogait.

2010. november 1., 17:45

A kislányokat rendőri kísérettel azonnal édesanyjukhoz vitték abba a kórházba, amelynek pszichiátriai osztályán kezelik. Ezzel a Komani család ismét együtt van – de ki tudja, meddig. Az édesapa és a két kislány visszatérését úgynevezett humanitárius alapon kiadott vízum tette lehetővé – azzal az indokkal, hogy az édesanya kitoloncolása egészségi állapota miatt nem hajtható végre, s ennek az egész családra nézve halasztó hatálya van. A vízumon nincs feltüntetve az érvényességi idő, a hatóságok pedig egymásra mutogatnak, amikor a család helyzetének rendezése, egy esetleges letelepedési engedély kiadása - ugyancsak humanitárius alapon – szóba kerül.

Aligha mondható egyedi esetnek, ami a koszovói illetőségű Komani családdal történt. 2004-ben menekültek Ausztriába, s azóta tökéletesen beilleszkedtek, a szülők dolgoztak, Daniella és Dorentina, a két nyolcéves ikerkislány iskolába járt, tökéletesen beszéltek németül. Integrációjuk ellenére nem rendelkeztek legális letelepedési engedéllyel, s a kitoloncolási határozat annak rendje és módja szerint meg is érkezett. Az édesanya kórházba került, az apát és a két kislányt kommandósok vitték toloncfogságba, majd tették fel a Koszovóba tartó gépre.

Az eset nagy port vert fel, s most hasonló ügyekről, ugyanilyen lelketlenül az országból kitoloncolt gyermekek sorsáról értesülhet a közvélemény. Nem csitul a vita arról sem, vajon miért nem veszi komolyan Ausztria a gyermekek jogairól megfogalmazott ENSZ konvenciót, amelyet egyébként ratifikáltak. Úgy tűnik azonban, ideje lenne alkotmányba iktatni, hiszen a jelek szerint például, ha kitoloncolásról van szó, akkor nem érvényesülnek az egyezményben foglaltak. A konvenció ugyanis a gyermekek javát, érdekeit és jogait az állam minden egyéb eljárási módozatai fölé helyezi. Eszerint e konvencióval ellentétes, ha kitoloncolással kettészakítanak egy családot.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon