Irán: „Soha nem fogunk atomfegyvert fejleszteni”

Irán eddig sem fejlesztett atomfegyvert, és soha nem is fog atomfegyvert fejleszteni – szögezte le hétfőn Szaíd Hatibzadeh, az iráni külügyminisztérium szóvivője teheráni sajtótájékoztatóján. A szóvivő ezt Mahmúd Alavi hírszerzési miniszter múlt heti nyilatkozatára reagálva mondta, amely úgy hangzott: Irán nukleáris fegyver fejlesztésébe kezdhet, ha az országgal szembeni szankciókat nem oldják fel.

Szaíd Hatibzadeh arról is beszélt, Irán tovább korlátozza a 2015-ös atomalkuból fakadó kötelezettségeit, amennyiben az egyezmény többi aláírója nem tesz eleget az abban foglaltaknak. Hangsúlyozta: kormányának be kell tartania azt a parlament által nemrég elfogadott törvényt, amely korlátozza a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek szabad mozgását Iránban. A február 21-én életbe lépő törvény csak a Teherán által engedélyezett – hivatalosan is nukleáris létesítménynek minősített – telepekre engedélyezné a belépésüket. A szóvivő mindazonáltal leszögezte: ez nem jelenti, hogy teljesen leállítják az ellenőrök tevékenységét.

Eközben hétfőn Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Tokiónak az Európai Unióval közösen sikerül rávennie Joe Biden januárban beiktatott amerikai elnököt az Iránt sújtó szankciók visszavonására. Zaríf hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések a nemzetközi joggal ellentétesek, és felszólította Tokiót, hogy oldja fel a szankciók miatt befagyasztott, a síita államot illető közel 3 milliárd dollár zárlatát. Hozzátette, hogy a felszabadított összegen élelmiszert és gyógyszereket vásárolnának.

Az iráni külügyi tárca vezetője szerint Japán és Dél-Korea összesen közel 10 milliárd, Teheránt illető dollárt zárolt. Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán olyan mértékben korlátozza atomprogramját, hogy semmiképpen ne legyen képes atomfegyver előállítására, cserébe pedig feloldják a vele szemben bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések jelentős részét. Donald Trump volt amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és visszaállította a Teherán elleni szankciókat.

Irán ezt követően sorra állt el a szerződésben rögzített vállalásaitól, egyebek közt újrakezdte nagyobb töménységű urán előállítását. Szakértők szerint Washingtonnak és Teheránnak egyszerre kell elindulnia az atomalku teljes betartásához vezető úton.

(Kiemelt kép: 2020. július 8-án készült műholdkép a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzem egyik megrongálódott épületéről . Fotó: MTI/EPA | Maxar Technologies)