I. Péternek nincs helye Moszkvában

Már a második hivatali napján vetette fel a moszkvai polgármesteri teendőket ideiglenesen ellátó Vlagyimir Reszin, hogy a rendkívül népszerűtlen kolosszust,

Zurab Ceretelialkotását le kell bontani és átvinni egy kevésbé frekventált helyre. Amikor a városháza egyik hivatalnoka figyelmeztette, hogy a cári emlékmű szétszerelése legalább 6 millió dollárba fog kerülni, s ennyi pénzből akár két óvoda is felépülhetne Moszkvában, ahol 24 ezer gyerek vár óvodai elhelyezésre Reszin – az Interfax hírügynökség szerint - azt válaszolta, hogy más kárán tanul az okos. Vagyis politikusabb most engedni az erős társadalmi nyomásnak, és érzékeltetni azt, hogy a Luzskov utáni Moszkvában tiszteletben fogják tartani a köz véleményét, a szakértők tanácsait és a múltból még megmaradt építészeti környezetet.

A bejelentés pikantériája, hogy 13 évvel ezelőtt éppen Reszin vezette azt a bizottságot, amely központi helyen, a Moszkva folyón létesített mesterséges szigeten állíttatta fel a monumentális építményt kifejezetten abból a megfontolásból, hogy az égig érő sziluett jól bevésődjön Moszkva látképébe.

Oroszországban az utóbbi évtizedben nagy divatba jött a mindig is művelt monumentális szobrászat, egy magára valamit is adó város feltétlenül elhelyez néhány gigantikus műalkotást közterein. Luzskov, Cereteli művészetének csodálója és nagyhatalmú támogatója felkínálta a szobrásznak az orosz fővárost. Egymástól eltérő megfogalmazású, mégis könnyen felismerhető jellegzetes fém- és kő alkotásai Moszkvát meghatározó műtárgyakká váltak. Azonban fogadtatásuk mindig is vegyes volt. Így a II. világháború áldozatairól megemlékező, nyolc méter magas emberalakokból álló drámai erejű szoborcsoportját az egyik moszkvai dombról röviddel felállítása után eltávolították arra hivatkozva, hogy halálra ijeszti az oda kiránduló és a környéken lakó gyerekeket. Most a Győzelem Múzeuma udvarán rozsdásodik – örvendezett a

Vesztyi hírműsor riportere. Cereteli nevéhez fűződik a Megmentő Krisztus székesegyház újjáépítése, a Manézs tér sokat bírált megújítása, és még sok más nagyszabású, nagy költségű, a város arculatát átszabó projekt. Monopolizálja a nagyberuházásokat - panaszolják fel pályatársai.

Az I. Péter bronz- és acél emlékműve körül 1997-es felállítása óta dúl a háború. A megvalósítás, a nyomasztó méretek erősen ingerlik a moszkvaiak jó részét, akik uralmát a város egy része fölött erőszakként élik meg. Az idők során a kolosszus eltávolítására valóságos mozgalom szerveződött, máig nem szűntek a tiltakozó megmozdulások, még felrobbantani is megpróbálta valaki. De a városi hatalom oda sem figyelt a felháborodott hangokra, sem I. Péter, sem Cereteli pozícióit nem lehetett megingatni.

Mostanáig. Reszin bejelentése után az emlékmű és Cereteli ellenzői új erőre kaptak: az országos tv-csatornák hírműsoraiban ugyanaz a művészettörténész szinte naponta visszataszító bálványnak nevezi a szobrot, amely szembe megy az emlékműépítés évezredek óta ismert szabályaival, és a gyerekek fejlődésére káros giccsnek bélyegezi meg Cereteli legtöbb moszkvai köztéri művét, amelyeket jó lenne beolvasztani, vagy legalábbis kevéssé látogatott helyeken eldugni.

Ugyanakkor megfogalmazódott egy olyan vélemény is, hogy a polgármester leváltása nem lehet ürügy arra, hogy kutyafuttában, politikai indítékok alapján szülessenek döntések kulturális kérdésekben. Vannak városvédők, akik nyilvánosan eltűnődnek azon, szerencsés dolog-e emlékművek, szobrok lebontása, s különösen kortárs alkotók esetében nem kellene-e az ítéletet az utókorra bízni, amely mégis más elfogultságokkal közeledik egy-egy műhöz.

Színtiszta populizmus - véli például az épített környezet megóvásáért, a régi Moszkva megőrzéséért küzdő

Arhnadzor(Építészeti felügyelet) civil mozgalom egyik koordinátora - ennél fontosabb ügyek is vannak Moszkvában. Különben is, az emlékművek elleni háború ideje lejárt. Más volt a helyzet 1991-ben, amikor a rettenetes ideológiai rendszer lebontása volt soron, de most a városi kormányzat által elkövetett égbekiáltó városépítészeti hibákat kell helyrehozni – mondja Natalja Szamover.

Nos, a legfrissebb hírek áttörésről számolnak be: Vlagyimir Reszin ügyvezető polgármester találkozott az Arhnadzor képviselőivel – a hatalom és a városvédők párbeszéde hosszú ideje szünetelt. Ezúttal azonban megállapodtak abban, hogy a civil szervezet szerephez jut Moszkva építészeti megjelenésének formálásában, ehhez közös bizottságot hoznak létre a polgármesteri hivatallal, és más konkrét lépéseket is tesznek. Például a moszkvai történelmi emlékeket érintő döntésekről a dokumentumokat ezentúl nyilvánosságra fogják hozni, hogy a város tisztában lehessen az épített örökségével kapcsolatos történésekkel. Az Arhnadzor megjelölte azokat a moszkvai köztereket, ahol azonnal le kell állítani az értékpusztító folyamatokat.

Ami a péteri emlékművet illeti: sorsáról az új moszkvai polgármester fog dönteni, s ha lebontják, erre a jövő tavasznál hamarabb semmiképp sem kerül sor. Megjegyzendő, hogy eddig már vagy féltucat orosz város jelentkezett azzal, hogy szívesen befogadja a kolosszust.

További cikkek Oroszországról a

www.oroszline.huoldalán