Hogy mi van?

Azt állítja Orbán Viktor
(a Kossuth rádióban), hogy Paks nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni. Mint mondta: „A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy már hogyne volna. Az atomerőmű termelési értéke alapján csak az 54. legnagyobb magyar vállalat. Éves árbevétele 2012-ben 184 milliárd forint volt (csak miheztartás végett: a Sanofi-Aventis gyógyszergyáré kétszer ekkora), vagyis az egész magyar gazdasághoz képest messze nem akkora összeg, amely alapvetően meghatározná a nagyságrendekkel nagyobb magyar gazdaság versenyképességét. A tervezett új erőmű pedig a mainál csak jóval drágábban tud majd termelni. Ezzel együtt elképzelhető, hogy a paksi bővítésnél 2030-ban sem lesz kedvezőbb alternatíva, de hogy nem ettől leszünk versenyképesek, arra mérget (vagy energiát) lehet venni.

Azt is állítja a miniszterelnök
(ugyanott), hogy a moszkvai megállapodással Magyarország nem kerül más helyzetbe, mint amilyenben most van, csak fenn kell tartani azt az energetikai együttműködési megállapodást, amely a Szovjetunióval jött létre, így ez a kérdés az ország függetlenségét és függőségét nem érinti.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az 1966-os megállapodás a totális függés keretei között jött létre. Ha valóban csak ezt kell fenntartani, akkor maradunk a KGST-ben és a Varsói Szerződésben. Függetlenek.

Azt állítja Giró-Szász András,
a kormány szóvivője (a Hír TV P8 című műsorában), hogy Magyarország szuverenitása miatt fontos a paksi erőmű bővítése, 2037-ig ugyanis leállnak a jelenleg működő blokkok, és a magyar villamosenergia-igény 40 százalékának fedezete eltűnik a rendszerből.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a paksi erőmű éppenséggel nem csökkenti, hanem növeli függőségünket egyetlen államtól, Oroszországtól, hiszen amúgy is onnan jön a gáz és az olaj, ezek szerint pedig további 50-70 évig a magyar villamosenergia-termelés majdnem fele is odaköt minket. A fűtőelemek, a veszélyes atomhulladék elhelyezése, az erőmű nukleáris biztonságának fenntartása ugyanis mind-mind az oroszoktól függ, miközben villamos energiát több helyről vásárolhatnánk (veszünk is), például Ukrajnától, vagy az Európai Unióból. De ha a szuverenitásunkat az Európai Uniótól féltjük és vele szemben Oroszországra akarunk támaszkodni, akkor persze a kormány szóvivőjének van igaza.

Azt állítja Lázár János,
a Miniszterelnökséget vezető államtitkár (egy nyugdíjasfórumon, Hódmezővásárhelyen), hogy a rezsicsökkentés az elmúlt 23 év legfontosabb intézkedése.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az elmúlt 23 évben volt egy-két, ennél valamivel fontosabb intézkedés is. Például Magyarország kilépett a szovjet érdekszférából, a Varsói Szerződésből, a KGST-ből, belépett a NATO-ba, az Európai Unióba, megteremtette a szabadság, a szabad fejlődés kereteit, a többpártrendszert, a szólásszabadságot, a vállalkozás szabadságát, s az ország ennek következtében 1996-tól 2007-ig nagy ütemben fejlődött, ami együtt járt az életszínvonal gyors növekedésével is. A rezsicsökkentés ellenben mindössze azt eredményezte, hogy a magyar lakosság ma olyan színvonalon él, mint 2010-ben. Ha Lázárnak ez a legfontosabb...